Egészségünk védelmében

Dioxinok, mikotoxinok az élelmiszerekben

Figyeljünk oda a veszélyes vegyületekre!Míg a dioxinok inkább állati, addig a mikotoxinok főleg növényi élelmiszerekkel jutnak a szervezetünkbe, ahol felhalmozódhatnak. Mindkét vegyülettípus veszélyes az emberi egészségre, ezért szigorú határértékek mentén rendszeresen ellenőrzik azokat. Hogyan kerülnek az élelmiszerekbe ezek az anyagok? Milyen módon lehet kimutatni az előfordulásukat? Az idén 30 éves WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértője válaszol.

Tovább
A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben. A világszerte ismert és rettegett, vízből képződő aeroszollal fertőző baktérium Magyarországon is több áldozatot szedett már, az általa okozott betegségek a mai napig rendkívül súlyos következményekkel járhatnak. A WESSLING Tudásközpont  több ezer Legionella-mérést végzett el, az adatok összesítése pedig a hamarosan beinduló turisztikai szezon, illetve az időszakosan bezárt, most újranyitó ipari létesítmények kapcsán újra ráirányítja a figyelmet a hírhedt Legionellára Tovább
Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában. Az EU még 2009-ben fogadta el a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet, amelynek előírásait 2011-től fokozatosan kellett alkalmazni. A tavaly decemberi jogszabálymódosítás révén pedig az integrált növényvédelem alkalmazása ma már nem csak lehetőség, hanem előírás is Tovább
A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából. Az élelmiszer- és a környezetbiztonság egymást átfedő fogalmak, hiszen a körülöttünk lévő víz, levegő és talaj tisztasága, illetve szennyezettsége alapvetően befolyásolja a mezőgazdaság által előállított élelmiszerek alapanyagainak a biztonságát – mondta el Dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója a vállalat Youtube-csatornáján ingyenesen elérhető webináriumán. Tovább
Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában. A gyümölcsök friss állapotban rövid időn belül megromlanak, eltarthatóságuk azonban szárítással növelhető. A liofilizálás egy fontos ám költséges eljárás az élelmiszeriparban, a vákuum alatt fagyasztott termékek elvesztik víztartalmukat, ám a beltartalmi értékeik jelentős része nem változik. Ezeket az élelmiszereket később intakt formában fel lehet használni: így kerül például a málna és epertöret a feketecsokoládéba, és ezzel az eljárással készülnek az instant kávéporok is. Tovább
Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a pörköltkávéban jelen lévő akrilamid-tartalom? Van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében. Az akrilamid kis molekulasúlyú, szagtalan, szilárd, fehér színű vegyület, amely vízben és szerves oldószerekben egyaránt jól oldódik. Az akrilamidot az 1950-es évektől kezdve számos ipari eljárás során alkalmazzák, például poliakrilamidok gyártásához, amelyeket többek között vízoldható sűrítőanyagként használnak fel Tovább
Az elmúlt időszakban az egészség megtartása iránti igény előtérbe került a lakosság körében.  Az átlag fogyasztó az egészséges táplálkozás részeként tekint az étrend-kiegészítőkre, ezért is fontos tudni, valójában mire is szolgálnak ezek a készítmények – hangzott el a Nébih és a WESSLING Tudásközpont által szervezett 13. Hungalimentaria konferencián, ahol az is kiderült, milyen hibákat találtak a népszerű termékcsoportnál. Az étrend-kiegészítők koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat (vitamin, ásványi anyag), valamint egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat (gyógynövények, növényi kivonatok, izolált vagy szintetikus anyagok), és elsődleges céljuk, hogy ezekkel az összetevőkkel egészítsék ki a normál étrendet.Az étrend-kiegészítők azonban jogi szempontból élelmiszereknek tekinthetők, és előre csomagolt formában (például kapszula, tabletta, port tartalmazó tasak, ampulla, csepegtetős üveg) kerülhetnek forgalomba – mondta el Feigl Edit, az Élelmezés- és Táplálkozástudományi Főigazgatóság főigazgató-helyettese Tovább

Hogyan lesz energia a dinnyehéjből?

Elindult a WESSLING Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságértA szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan válik a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

Tovább

Virágmézek összehasonlítása

Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában.

Tovább

Újra és újra támad a Legionella!

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

Tovább

Növényvédő szerek: szigorodik a szabályozás, fontos feladatok várnak a termelőkre

Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában.

Tovább

Külföldi termések a magyar piacon – van-e különbség?

A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Vajon ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is? Győri Zoltán és Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének munkatársai a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat idei első számában teszik közzé kutatási eredményeiket.

Tovább

Fluortartalmú csomagolószerek – miért lehetnek veszélyesek?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából.

Tovább

Fagyasztva szárítás: nem romlik a gyümölcsök minősége

Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában.

Tovább

Akrilamid a kapszulás kávékban – van-e félnivalónk?

Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a pörköltkávéban jelen lévő akrilamid-tartalom? Van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében.

Tovább

Mikroműanyagok a szennyvizekben

A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Tovább

Miért lehet az alga a jövő élelmiszere?

Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben. A Laboratorium.hu a WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb cikkét szemlézi.

Tovább

Alga mint fehérjeforrás? Alumínium az élelmiszerekben?

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból.

Tovább

A WESSLING a Planet Budapest Világtalálkozón

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

Tovább

Hogyan viselkedtünk a boltokban a karantén alatt?

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Tovább

Elstartolt a Hungalimentaria

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

Tovább

Nemzetközi jelentőségű kutatás a mikroműanyag-vizsgálatok terén

Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.

Tovább

Csomagolóanyagok: csak elméletben vagyunk ökotudatosak

A 46-65 év közötti, felsőfokú végzettséggel és átlagos jövedelemmel rendelkező nők azok, akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy lebomló műanyagokba csomagolt élelmiszert vásároljanak – derül ki a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számából.

Tovább

Mikroműanyagokra vadásznak a Dunában!

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

Tovább

Új kutatás: jobban kell figyelni a tejre

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Tovább

Ismét laborban vizsgálták Magyarország Cukormentes tortáját

A „Beszterce rózsája” nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével együtt hirdet meg. A vizsgálatokat az idén is a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium végezte. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül, hogyan.

Tovább

Még ma is veszélyes a dioxin az ételekben

Nem is olyan régen több komoly dioxinszennyezés okozott riadalmat és jelentős gazdasági károkat az Európai Unió élelmiszeriparában, ami rámutat arra, hogy ennek a veszélyes vegyületcsaládnak a vizsgálata továbbra is rendkívül fontos. Az élelmiszeripari termelők és azok beszállítói kockázatbecslés alapján kötelesek vizsgálni az érintett termékeiket és alapanyagaikat – írja a Laboratorium.hu.A dioxin tulajdonságairól, szabályozásáról és vizsgálatáról a WESSLING Hungary Kft. független magyarországi akkreditált laboratórium szakértője beszél.

Tovább

Hogyan viselkedtünk a boltokban a karantén alatt?

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Tovább

Új kutatás: jobban kell figyelni a tejre

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Tovább

Még ma is veszélyes a dioxin az ételekben

Nem is olyan régen több komoly dioxinszennyezés okozott riadalmat és jelentős gazdasági károkat az Európai Unió élelmiszeriparában, ami rámutat arra, hogy ennek a veszélyes vegyületcsaládnak a vizsgálata továbbra is rendkívül fontos. Az élelmiszeripari termelők és azok beszállítói kockázatbecslés alapján kötelesek vizsgálni az érintett termékeiket és alapanyagaikat – írja a Laboratorium.hu.A dioxin tulajdonságairól, szabályozásáról és vizsgálatáról a WESSLING Hungary Kft. független magyarországi akkreditált laboratórium szakértője beszél.

Tovább

Hogyan válasszunk növényvédő szert?

Hatalmas versennyel indul a tavaszi időszak a kereskedelem és a termelők számára egyaránt. A megfelelő termesztési technológia megtalálása mellett az egyik legfontosabb kihívást a kártevők jelentik. Milyen szempontok alapján érdemes peszticidet (növényvédő szert) választani? Egy közel 30 éves vizsgálati tapasztalattal rendelkező független vizsgálólaboratórium segít meghozni a stratégiai döntést.

Tovább

Mi a gond a tűzoltóhabbal?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek kérdése a környezetvédelem egyik legfontosabb jelenlegi kihívását jelenti. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” nem csak potenciálisan rákkeltő hatású lehet, hanem a Covid elleni vakcinák hatását is gyengítheti. Hogyan vizsgálják és milyen módon történik a kármentesítés? A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül.

Tovább

Laboratóriumi tanácsok a biztonságos nyitáshoz

A víz áramlásának biztosítása, a szerelvények tisztítása és vízkőmentesítése, folyamatos légcsere és mikrobiológiai vizsgálatok: többek között ezekre is szükség lehet ahhoz, hogy biztonsággal nyithassanak újra a kereskedelmi szálláshelyek.

Tovább

Mi köze a Bambinak az élelmiszerek ásványolaj-szennyezéséhez?

Többek között ez is kiderül a Csomagolóanyagok, csomagolószerek és élelmiszerek ásványolaj-szennyezettsége című előadásból. A WESSLING Tudásközpont online és mindenki számára elérhető tudományos videói a laboratórium szemszögéből közelítik meg a mindannyiunk életét befolyásoló környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket.

Tovább

Munkavédelem a laboratórium szemszögéből

A WESSLING Tudásközpont szakemberei is bekapcsolódtak előadókként a BME posztgraduális képzésébeAlapos módszertani tudást kapnak a munkabalesetek, illetve a foglalkozási eredetű megbetegedések területén azok a hallgatók, akik beiratkoznak a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) posztgraduális képzésére. A WESSLING Hungary Kft. szakemberei a kémiai-fizikai kóroki tényezők legkorszerűbb vizsgálati módszereiről tartanak előadásokat.

Tovább

Minél hamarabb ki kell szűrni a növényvédő szereket

Egy hazai laboratórium is a tagja lett a német élelmiszerláncok által működtetett növényvédőszer-ellenőrzési rendszernek. A Fruitmonitoring rendszerén keresztül folytatott laboratóriumi méréseknek köszönhetően már a forgalomba hozatal előtt kiszűrhetők a növényvédőszer-maradékokat tartalmazó minták. A közel 600 vegyület egyidejű és gyors detektálására képes WESSLING Hungary Kft. mostantól értékes adatokkal segíti a növényvédőszereket határérték felett tartalmazó gyümölcsök, zöldségek kiszűrését.

Tovább

Roncsolásmentes gyógyszervizsgálat

Spektroszkópiai és kemometriai módszerek segítségével már a gyártási folyamaton belül roncsolásmentesen lehetne vizsgálni az egyes tablettákat, felgyorsítva ezáltal a teljes gyártási folyamatot – derül ki Horváth Lívia dolgozatából, aki a Budapesti Műszaki Egyetem idei Tudományos Diákköri Konferenciáján az Analitikai és Számításos Kémia szekció díját kapta a WESSSLING Tudásközponttól.

Tovább

Korona a levegőből: egy lépéssel a vírus előtt

Egy hazai vizsgálólaboratórium teljesen új szempontból közelít a pandémia elleni harchoz: az irodák, belterek levegőjéből, valamint a tárgyak felszínéről mutatja ki a kórokozó örökítőanyagának nyomait. A vizsgálat segíthet felmérni azokat a környezeti kockázatokat, amelyeket a potenciálisan fertőző személyek vagy felületek jelenthetnek, és segíthet azonosítani a nagy kockázatú, „gócponti” helyeket.  A módszert kidolgozó WESSLING Tudásközpont szakértője nyilatkozott a Laboratorium.hu-nak.

Tovább

Mi minden van a kukoricában? Miért érdemes vizsgálni?

A kukorica betakarítása augusztusban megkezdődött. Miért fontos a peszticidek és mikotoxinok vizsgálata? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó WESSLING Tudásközpont szakértői válaszolnak.

Tovább

Koronavírus és élelmiszer: mit mond a tudomány?

Az élelmiszer-eredetű fertőzések 20 százalékát okozzák vírusok. A koronavírusok főleg légúti megbetegedéseket okoznak, de vajon terjednek-e élelmiszerek útján? Mik az eddigi tapasztalatok, és mit tehetünk mi, fogyasztók? Az élelmiszer-biztonság egyik legelismertebb európai szakértője írt erről egy friss tudományos értekezést a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szakfolyóiratának június 30-án megjelent (ÉVIK 2020-2) számában.

Tovább

Célkeresztben az étrend-kiegészítők

Nem számítanak gyógyszernek, viszont sok esetben rendkívül hatékony összetevőket tartalmaznak az étrend-kiegészítőnek nevezett, illetve a különleges táplálkozási célra szánt készítmények. Ezek lehetnek a fittness-termekben használt teljesítményfokozók, izomtömeg-növelők, különböző vitamintartalmú készítmények, vagy éppen potencianövelő szerek is. Nagyon fontos, hogy ezek eredetét mindig ellenőrizzük, lehetőleg ne rendeljük az interneten és ne vegyük meg azokat a pult alól. Nagyon nagy bajt tud okozni akár egy hamis tabletta is, ezért is lényeges rendszeresen vizsgálni ezeket a termékeket!.

Tovább

Leleplezzük a hamis gyógyszert

Mi az eredeti és mi a hamis gyógyszer? Ez utóbbi miért esik más súllyal a latba, mint a hamisított Adidas melegítő? Miért lehetünk biztosak benne, hogy a gyógyszertárban Magyarországon csak eredeti gyógyszert kaphatunk? Hogyan határozza meg az infravörös fény a molekulák ujjlenyomatát? Dr. Horgos József, laboratóriumunk minőségbiztosító gyógyszerésze a gyógyszerhamisítást kiszűrő analitikai technológiákat kutatja, kollégáival egy olyan új módszert alkalmaznak, amelynek segítségével már nagykereskedelmi raktárakban is el lehetne végezni a gyógyszerek szűrését. A segítségével végigkövettük azt is, hogyan lepleződött le egy hamis gyógyszer.

Tovább

Miért van szükség gyógyszervizsgálatra?

Magyarországon a patikában kapható gyógyszereket a lehető legkomolyabban ellenőrzik, talán nem is létezik a világon a hazainál szigorúbb szabályozás. Abban tehát teljesen biztosak lehetünk, hogy a gyógyszertárakban vásárolt orvosság eredeti. Sajnos azonban számos más csatornán keresztül is árusítanak gyógyszereket (internet, piac, stb.), ezeknek pedig jelentős része hamis lehet. A gyógyszervizsgálatokra azonban nem csak ezért van szükség. A gyártás, kutatás során fontos az alapanyagok folyamatos elemzése, ahogy a már forgalomban lévő termékek ellenőrzése is.

Tovább

Vizsgálat infravörös fénnyel

Laboratóriumunk, a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Per-Form Hungária Kft. közös kutatásában egy rendkívül ígéretes, gyors és relatív olcsó módszert fejlesztett tovább a hamisítványok detektálására. Az infravörös spektroszkóp elhelyezhető akár egy mikrobuszban is, nincs gáz- vagy oldószerigénye, és egy komplett laborral szemben egy ember is elegendő a kezeléséhez.

Tovább

Felszabadítjuk a gyógyszereket!

A tablettákat ugyan senki nem tartja fogva, sőt még elnyomás alatt sem állnak, a felszabadításukra azonban mégis szükség van. A harmadik országokban, vagyis az Európai Unión kívül gyártott gyógyszereket, alapanyagokat ugyanis csak egy újabb, rendkívül szigorú vizsgálat és engedélyezés után szabad a kontinens piacán forgalmazni. Azt az embert, aki ennek az engedélynek a kiadására jogosult, Qualified Personnek nevezik. A laboratórium rendelkezik egy ilyen munkatárssal, a termék felszabadításához szükséges analitikai vizsgálatok és a minőségi bizonylat alapján tehát, ő, vagyis a QP az, aki végül felszabadítja a termékeket.

Tovább

Klorát-maradékok az élelmiszerekben

Klorát-maradékok az élelmiszerekbenAz ismert növényvédő szerből, azaz a klorátból még mindig sok maradt a környezetben, a vizek klórozásával és a különböző fertőtlenítő szerek használatának gyakoribbá válásával folyamatos az utánpótlása is. Mivel azokat az élelmiszerekben a laboratóriumok gyakran határérték felett mutatják ki, az Európai Unió Bizottsága július 1-től módosítja az élelmiszerekben megengedhető klorát-maradékok értékeit tartalmazó rendeletet. Mostantól még fontosabb lesz az élelmiszerek és az ivóvíz rendszeres laboratóriumi vizsgálata.

Tovább

Peszticidek: mit mond a labor?

A modern mezőgazdaságban a növényvédő-szerek széles spektrumát használják fel. Ezek rendszeres vizsgálata az egészségügyi kockázaton túl azért is fontos, mert a határérték feletti jelenlétük komoly veszteséget okozhat a gyártónak és a forgalmazónak egyaránt. Mik is azok a peszticidek? Mit okozhatnak? Magyarország egyik legtapasztaltabb laboratóriuma, a növényvédő szerek vizsgálatában is élen járó WESSLING Tudásközpont szakértői válaszolnak.

Tovább

Korona után Legionella?

A világjárvány alatt huzamosabb időre lezárt épületek újranyitásakor kiemelt figyelmet kell fordítani azok ivóvízhálózatának, használati melegvízrendszerének, valamint légkezelő- és klímaberendezéseinek biztonságos üzemeltetésére, vizsgálatára. A pangó szakaszok ugyanis komoly mikrobiológiai kockázatot jelenthetnek, különös tekintettel a Legionella baktériumra, amely akár legionellozist, halálos betegséget is okozhat – hívják fel a figyelmet laboratóriumi szakemberek.

Tovább

Hogyan vizsgálják a fertőtlenítő szereket?

A koronavírus terjedése kapcsán hiánycikk lett a fertőtlenítő szer, ezért számos kozmetikai cég kezdte meg vizes-alkoholos termékek készítését. Miből állnak ezek az oldatok, mi garantálja a hatékonyságukat, és hogyan vizsgálják azokat? A Laboratorium.hu egy független vizsgálólaboratórium szakértőjét kérdezte.

Tovább

Aquaphotomics: új módszer az élelmiszer-hamisítás kiszűrésére

Megbízhatónak és hatékonynak bizonyult egy új vizsgálati technika, amelyben a víz és az infravörös fény játssza a főszerepet, és amely élelmiszerbiztonsági szempontból is áttörést jelenthet a hamis termékek kiszűrésében. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb dolgozatában magyar kutatók a hamis fűszerpaprika detektálására alkalmazott aquaphotomics módszerről számolnak be.

Tovább

Digitális részvételi oklevéllel, évközi vizsgálattal bővül a QualcoDuna program

Nagy érdeklődés mellett zajlott le a QualcoDuna jártassági vizsgálat tavalyi évet értékelő éves zárókonferenciája Budapesten, január végén az Aquaworld hotelben. A több mint 50 éves program 2020-ban ismét új lehetőségeket kínál a résztvevőknek.

Tovább

Hogyan gyártsunk jobb élelmiszert?

Konkrétabban: milyen anyagok oldódnak ki a csomagolásból az élelmiszerbe? Miért kell rendszeresen vizsgálni a növényvédő szereket és az apró gombák által termelt anyagokat? Hogyan csíphető el akár egy napon belül egy mikrobiológiai fertőzés? A Sirha Budapest 2020 kiállításon rendezett konferencián egy élelmiszer-vizsgáló laboratórium szakemberei bemutatták a leggyakrabban detektált vegyületek toplistáit is. A Laboratorium.hu tudósítása.

Tovább

Egy labor a legjobb márkák között

Novemberben immár tizenkettedik alkalommal ítélték oda a Business Superbrands díjakat. A nagyközönség által is ismert, magas minőséget szimbolizáló védjegyet ezúttal egy független laboratórium is kiérdemelte.

Tovább

Ésszel a kosárba!

Tanácsok fogyasztóknak és gyártóknak – a laboratórium szemszögéből.

Tovább

Fogyasztó szerek, potencianövelők: nagyobb a kockázat

A fogyasztószerek, a potencianövelők kifejezetten nagy, a vitaminok és a probiotikumok jóval kisebb kockázatú készítményeknek számítanak az étrend-kiegészítők piacán – hangzott el a Hungalimentaria élelmiszer-biztonsági konferencián. A Laboratorium.hu összeállításából az is kiderül, hogy mivel a kannabidiol nem pszichoaktív anyag, az a sportolók számára már nem tiltott, a hírhedt THC azonban továbbra is az.

Tovább

Kitartunk a tojás mellett!

A vásárlók alig tíz százaléka fogyaszt jelentősen kevesebb tojást és tojásból készült terméket a fipronilos botrány óta – derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb számában közzétett NÉBIH-felmérésből. A Laboratorium.hu összefoglalta, hogy miért is töretlen a fogyasztói bizalom a tojás iránt.

Tovább

Szigorúan ellenőrzött légvonatok

Mi a közös az OSB-lapban, a galambürülékben és a szellőzővezetékben? Mindegyik komoly egészségügyi kockázatot jelenthet a munkavállalókra nézve. A jó minőségű irodai levegő tíz százalékkal is növelheti a vállalat termelékenységét, és fontos szerepet játszik a munkaerő megtartásában – derült ki a Laboratorium.hu Illékony vegyület, maradandó kockázat címmel rendezett konferenciáról szóló tudósításából.

Tovább

Újabb vegyületek a tiltólistán

Január elsejétől újabb anabolikus szteroidok és stimulánsok kerültek fel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tiltólistájára. A vegyületek egy része eddig különböző étrend-kiegészítők összetevője is volt, a sportolóknak tehát kiemelten oda kell figyelniük, hogy ne kövessenek doppingvétséget – olvasható a Doppingmentes.hu-n, Magyarország első doppingmentes étrend-kiegészítőket tartalmazó adatbázisának honlapján.

Tovább

Boldog halak a laborban

Magyarországon a halhúsfogyasztás jócskán elmarad az európai átlagtól, és érdemes lenne többet tudni a halhús minőségéről is. Mindkét problémára megoldást kínálhat egy most induló projekt, amely a tótól az asztalig végigkíséri a haltermék minőségét befolyásoló tényezőket.

Tovább

A vasemberek köztünk élnek

180-42-4. Kilométer. Biciklivel, futva, úszva. Egy nap alatt. A hosszú távú triathlon napján ezt kell teljesíteni Nagyatádon ahhoz, hogy valaki kiérdemelje az ironman, azaz a vasember – hivatalos nevén az ExtréMan – elnevezést. Vajon ki képes végigcsinálni a triatlonversenyek eme „őrült” változatát? Vasemberből sokkal több van, mint gondolnánk, egy budapesti vizsgálólaboratóriumban például mindjárt kettő is.

Tovább

Mi lapul a Stevia levele mögött?

Ami természetes, az egészséges is – gondolná az ember, pedig nem árt, ha gyanakvóak vagyunk. A „Stevia” elnevezésű édesítőszer hatalmas népszerűségnek örvend Európában, és annak hatóanyagával nincs is gond, azonban a Stevia levelének élelmiszerként történő forgalmazása jelenleg tiltott tevékenység - derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap hamarosan megjelenő számából.

Tovább

Hamis a pirula!

Hatalmas üzlet a gyógyszerhamisítás, és sajnos még mindig nagyon sokan vannak azok, akik nem veszik komolyan az utánzatok okozta veszélyeket. Egyetemisták arról tudakozódtak egy független laboratóriumban tett látogatásuk során, hogyan lehet azonosítani a hamis gyógyszereket.

Tovább

Miért baj a zaj?

A zajszennyezésről sokkal kevesebbet beszélünk, mint például a légszennyezésről, holott az egészségünket, főleg a városi emberek egészségét ez a két tényező befolyásolja a leginkább. A közlekedés mellett a munkahelyünkön is komoly zajkárosodásnak lehetünk kitéve, és nemcsak a gyárban, hanem az irodában is. Miért káros a zaj - még a számítógépek zaja is? Hogyan mérik? Melyek a határértékek? Munkaegészségügyi vizsgálatokat bemutató sorozatunk harmadik, igen zajos része következik.

Tovább

Kozmetikum, egészség?

Alumínium-oxid, titán-dioxid. Vagy azt is mondhatnánk: izzadásgátló dezodor és naptej. A két fontos, mindannyiunk által használt kozmetikumcsaládnak ugyanis elsősorban e két vegyület határozza meg a hatásmechanizmusát. A kérdés, hogy okozhatnak-e egészségkárosodást ezek az anyagok.

Tovább

Mi mindentől függ a hőmérséklet ? - munkaegészségügyi vizsgálatok - II.

A hőmérséklet meghatározása rendkívül egyszerű műveletnek tűnik: csak meg kell nézni, hol áll meg a hőmérő higanyszála - gondolnánk. A valóságban azonban a hőérzetet számtalan tényező befolyásolja (hőmérséklet, légsebesség, páratartalom, sugárzó hő), amelyeket a hazai szabályozás az effektív hőmérséklet mérőszámmal összesít. Laboratórium a munkahelyen.

Tovább

És mindez a gőz miatt? - CO-mérgezés a fürdőszobában

A gőz miatt is kialakulhat szénmonoxid-mérgezés? A Laborkaland Online legfrissebb feladatából kiderül, hogy igen, éppen ezért rendkívül óvatosnak kell lenni azokban a kis alapterületű fürdőszobákban, ahol a meleg vizet előállító, nyílt égésű kazán is működik. Mivel ez a konstelláció igen gyakori Magyarországon, érdemes megoldani az online kémiaverseny ötödik feladatát.  A legfontosabb tudnivalók CO-mérgezéssel kapcsolatban.

Tovább

BEM a laborban

Bizonyos anyagok belégzése komolyan veszélyeztetheti a vegyiparban, illetve az egyéb, intenzív vegyszerhasználattal járó iparágakban dolgozókat. Az úgynevezett Biológiai Expozíciós Mutatók (BEM) a munkavállalók egészségügyi állapotát monitorozzák a munkahelyek kémiai biztonságának szempontjából. Ezekről a vizsgálatokról szól az alábbi összeállításunk.

Tovább