Akrilamid a kapszulás kávékban – van-e félnivalónk?

Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a pörköltkávéban jelen lévő akrilamid-tartalom? Van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében.

Tovább

A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációját végző Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából hiánypótló tanulmány készült a „Mikroműanyagok a szennyvizekben – Szennyvízanalitika a magyarországi szennyvíztisztítókban a Duna mentén” címmel. A munkához a Magyar Víziközmű Szövetség nyújtott hátteret, elősegítve a kijelölt szennyvíztisztítókkal történő kapcsolatfelvételt és ezzel támogatva a vizsgálatokat végző Wessling Hungary Kft független laboratórium munkáját.Két nagy, két közepes és egy kis kapacitású, a Dunába tisztított szennyvizet bebocsátó telepen 2021.

Tovább

Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben. A Laboratorium.hu a WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb cikkét szemlézi.

A Föld lakossága 2050-re közel 10 milliárd főre növekszik, mindemellett a Föld vízkészleteinek csökkenése is szükségessé teszi, hogy átalakítsuk táplálkozásunk szerkezetét: 1 kg élelmiszer előállításához szükséges vízmennyiség szarvasmarha esetén például 13 ezer liter, míg borsó vagy lencse esetén csupán 50 liter. Valószínűsíthető tehát, hogy a jövőben számolnunk kell az állati eredetű élelmiszerek árának növekedésével, valamint ezek arányának csökkenésével.Milyen egyéb élelmiszerekkel pótolhatók a hagyományos fehérjeforrással bíró élelmiszerek? Vannak-e egyéb egészséges alternatívák? Koppányné Szabó Erika és Takács Krisztina, a MATE Élelmiszertudományi Kutatócsoportjának munkatársai a WESSLING Tudásközpontáltal szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében adják meg a választ a fenti kérdésekre.

Tovább

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból.

A hamarosan megjelenő téli szám vezető anyaga az emberiség hosszútávú fehérje-ellátásának megoldási kísérleteivel kapcsolatos. Koppányné Szabó Erika és Takács Krisztina dolgozatukban arról számolnak be, hogy a rohamosan szaporodó emberiség fehérjeigényének kielégítéséhez a hagyományos élelmiszer-alapanyagokon kívül forradalmian más forrásokat is biztosítani kell. Kéziratukban rámutatnak, hogy bizonyos algafajok nemcsak jelentős fehérjetartalmuk és kedvező aminosav összetételük miatt kiemelkedő fontosságúak, hanem számos értékes molekula, például többszörösen telítetlen zsírsavak, pigmentek, antioxidánsok, gyógyszerek és egyéb biológiailag aktív vegyületek forrásai is lehetnek.

Tovább

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

A november 29. és december 5. között a Hungexpón megrendezett Planet Budapest célja az volt, hogy felhívja a közönség, különösen a fiatalok figyelmét a kedvezőtlen környezeti, társadalmi és gazdasági folyamatokra, illetve bemutassa, hogy ezek a negatív, az emberiség jövőjét beárnyékoló változások még visszafordíthatók.

Tovább

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Amellett, hogy a Nébih a pandémiával kapcsolatos tájékoztatás és megelőzés érdekében tematizált aloldalt hozott létre, a vállalkozások számára útmutatót és segédletet alkotott, számos kiemelt ellenőrzést hajtott végre, valamint számos más intézkedést tett, 2021-ben újabb karanténkutatást is végzett, hogy megtudja, hogyan érintette a vásárlókat a vírushelyzet – mondta el Dr. Oravecz Márton, a Nébih elnöke a hazai élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb tanácskozásán, a hatóság és a WESSLING Tudásközpont által szervezett 13. Hungalimentaria konferencián.

Tovább

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a WESSLING Tudásközpont szervezesében kétévente megrendezett Hungalimentaria konferencia és kiállítás célja az, hogy az élelmiszerek és takarmányok vizsgálatát végző laboratóriumok munkatársai, a vizsgálati eredményeket hasznosító, döntéshozó szakemberek és az élelmiszeripar legfontosabb szereplői számára közel hozza az analitikai kémia, a mikrobiológia és a molekuláris biológia tudományos és gyakorlati aspektusait.Az idei konferenciánk mottója: „Állami és magán laboratóriumok együtt az élelmiszerbiztonságért”.Dr.

Tovább