Mi köze a Bambinak az élelmiszerek ásványolaj-szennyezéséhez?

Többek között ez is kiderül a Csomagolóanyagok, csomagolószerek és élelmiszerek ásványolaj-szennyezettsége című előadásból. A WESSLING Tudásközpont online és mindenki számára elérhető tudományos videói a laboratórium szemszögéből közelítik meg a mindannyiunk életét befolyásoló környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági kérdéseket.

Tovább

A WESSLING Tudásközpont szakemberei is bekapcsolódtak előadókként a BME posztgraduális képzésébeAlapos módszertani tudást kapnak a munkabalesetek, illetve a foglalkozási eredetű megbetegedések területén azok a hallgatók, akik beiratkoznak a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) posztgraduális képzésére. A WESSLING Hungary Kft. szakemberei a kémiai-fizikai kóroki tényezők legkorszerűbb vizsgálati módszereiről tartanak előadásokat.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2015-ben indította el először a specialista munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálása területén elnevezésű posztgraduális képzését, amelyet a jogszabályi és szemléletbeli, módszertani változások nyomán nemrég megújítottak. Az alapvetően munkavédelmi szakmérnökök számára indult képzés során valós problémákat bemutató esettanulmányok, csoportos órai és házi feladatok, hagyományos és laboratóriumi gyakorlatok segítik az elméleti alapozó és a szakmai ismeretek megértését, elsajátítását.A BME-s oklevéllel elismert tanfolyamon a munkavédelmi tapasztalattal, biztonságtudatos nagyvállalatoknál dolgozó oktatók, a hallgatókkal megismertetik a nemzetközi nagyvállalatok által is használt speciális eszközöket, módszereket a balesetek kivizsgálásához.

Tovább

Egy hazai laboratórium is a tagja lett a német élelmiszerláncok által működtetett növényvédőszer-ellenőrzési rendszernek. A Fruitmonitoring rendszerén keresztül folytatott laboratóriumi méréseknek köszönhetően már a forgalomba hozatal előtt kiszűrhetők a növényvédőszer-maradékokat tartalmazó minták. A közel 600 vegyület egyidejű és gyors detektálására képes WESSLING Hungary Kft. mostantól értékes adatokkal segíti a növényvédőszereket határérték felett tartalmazó gyümölcsök, zöldségek kiszűrését.

A német élelmiszerláncok által működtetett növényvédőszer-ellenőrzési rendszer legfőbb célja, hogy a lehetséges, élelmiszerbiztonsági szempontból veszélyes szennyeződéseket már közvetlenül a zöldségek és gyümölcsök forgalomba hozatala előtt detektálják. A résztvevő vállalatok és beszállítóik laboratóriumi eredményeit név nélkül vezetik be a Fruitmonitoring rendszerébe, az így létrejövő adatbázis pedig áttekintést nyújt az egyes gyümölcsök vagy zöldségek peszticidmaradékáról az összes részt vevő kereskedelmi vállalat számára, hogy minél hamarabb felismerhessék a szermaradványokat tartalmazó termékeket. A rendszerben résztvevő laboratóriumoknak nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelniük (többek között a DIN EN ISO / IEC 17025: 2018 szerinti akkreditáció, illetve FAPAS és QS körvizsgálatokban való részvétel).

Tovább

Egészen pontosan a sörgyártás során visszamaradt törkölyből, amely egy igen kedvező beltartalmi paraméterekkel - alacsony cukor-, magas rost- és fehérjetartalommal - rendelkező melléktermék. Milyen eredménnyel jár a búzalisztes tallérok sörtörköllyel való dúsítása? Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap egyik legfrissebb cikke a Laboratorium.hu-n.

A sörtörköly a sörgyártás technológiája során visszamaradt melléktermék, amelyet általában takarmányozási célra hasznosítanak, vagy hulladék formájában elszállítják az üzemek területéről. Vajon visszavezethető-e a sörtörköly az élelmiszeriparba? Sós tallérok készítése esetén a sörtörköllyel történő dúsítás kedvező irányban befolyásolja-e a búzalisztből készített tallérok beltartalmi jellemzőit? Nagy Vivien és Diósi Gerda, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara Élelmiszertechnológiai Intézetének munkatársai kutatásaik során a fenti kérdésre keresték a választ a WESSLING Tudásközpontáltal szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányábanMi az a sörtörköly?A cefreszűrést követően visszamaradó mellékterméket nevezzük sörtörkölynek (vagy inaktív malátának), amely a sörgyártás során keletkező melléktermékek mintegy 85%-át teszi ki, és roppant hasznos fehérje- és rostforrás. Gazdag vitaminokban – főként B1-, B2- B6-vitaminokban – és ásványi anyagokban, főként kalciumban, foszforban, magnéziumban, káliumban és nátriumban.

Tovább

A mikrohullámú hőkezelés már nem csak a háztartásokban, hanem az élelmiszeriparban is egyre inkább elterjedt eljárás, ám az eltarthatóság szempontjából jelentős különbség lehet az így kezelt banán és az alma ízesítésű gyümölcsjoghurtok között. Miért? Erről szól az Laboratorium.hu legújabb cikke.

A joghurt az egyik legnépszerűbb tejtermék világszerte, előnyös élettani hatásai miatt alapélelmiszernek tekinthető. Éppen ezért kiemelkedően fontos az eltarthatóság kérdése, különös tekintettel a gyümölcsjoghurtokra. A hőkezelés a tejfeldolgozás során általános technológiai lépés, amelynek célja a tej eltarthatóságának javítása a mikroorganizmusok és az enzimek inaktiválásával.

Tovább

Online laboratóriumi előadássorozat indultGórcső alatt és kamera előtt a növényvédő szerek, mikroműanyagok, csomagolóanyagokból kioldódó vegyületek, kozmetikumok, azbeszt, pálinka, méz, GMO-k vizsgálata. Egy hazai független laboratórium ingyenes, mindenki számára elérhető online előadássorozatot indított.

Első alkalommal Dr. Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója beszél a csomagolóanyagokról, egészen pontosan az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok vizsgálatáról.

Tovább

Megújult Magyarország első és egyetlen laboratóriumi „hírügynöksége”, a több, mint nyolc éve működő Laboratorium.hu. Hétről hétre immár több, mint 370 cikkben számoltunk be a laboratóriumi vizsgálatokról a környezetvédelem, az élelmiszer- és a gyógyszerbiztonság területén, elemzésekkel, számokkal és közérthető magyarázatokkal bemutatva azt a munkát, amely a korszerű vizsgálólaboratóriumokban zajlik. A külső megújulás kapcsán rövid összegzést adunk abból, mi minden jelent meg eddig tudományos portálunkon, azaz a Laboratorium.hu-n.

Miért cukor a cukor, és miért tej a tej? Hogyan hamisítják a mézet, és hogyan érdemes jó pálinkátfőzni a laboratóriumi vizsgálatok alapján? Miért veszélyes az azbeszt az épületekben, hogyan kell jelölni az allergéneketaz élelmiszereken? Valóban kommunikálnak egymással és az agyunkkal a szervezetünkben élő baktériumok? Netán még ételt is rendelnek? Honnan ered a Legionella kifejezés, és mire kell figyelni a fürdőkben? Vajon mit rejtenek ez E-számok? Mi az a GMO, és mi az a ftalát, amit a Tiszában találtak? Hogyan burkolta be a földet a hírhedt növényvédő szer, a glifozát? Doppingolunk, de nem is tudunk róla? Óvakodj a formaldehidtől – de miért? És miért fontosak a zaj-, fény- és levegővizsgálatok a munkahelyeken? Arról már nem is beszélve, hogy mi az a umami, a lupulon és a humulon?A fenti felsorolás ugyan csak a töredéke annak a 370 szakcikknek, amelyeket az elmúlt nyolc évben a Laboratorium.hu-n közzétettünk a lehető legváltozatosabb témákban. Ami az összes anyagban közös: valamilyen módon mindannyiunk életét érintő területekről van szó.

Tovább