élőlények górcső alatt

Antibiotikum-rezisztens baktériumok az élelmiszerekben

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap honlapján megjelent kutatásból kiderül, hogy az antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok egyre nagyobb kihívást jelentenek nem csak humán- és állatgyógyászatban, hanem az élelmiszer-feldolgozás során is. A Debreceni Egyetem kutatása és a WESSLING Hungary Kft. laboratóriumi vizsgálatai alapján egyértelműen kiderült, hogy az eddigieknél szigorúbb ellenőrzés lenne szükséges.

Tovább
A Fusarium az egyik legelterjedtebb mikroszkopikus gomba, amely megfertőzi a növényeket, az általa termelt toxinok pedig komoly betegségeket is okozhatnak. Míg a gabonaféléknél ez élelmiszerbiztonsági kockázatot is jelent, addig a banánoknál magát a növényt pusztítja el, mint egy időzített bomba. Vagyis gomba. Akárhogy is van, a mikotoxinok vizsgálata rendkívül fontos. Mi az a Fusarium?A Fusarium egy mikroszkopikus gomba, a gabonatermesztők között jól ismert gombanemzettség, amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik. A fonalas gombák a növényeket széleskörűen fertőzik, leginkább a gabonaféléket (kukorica, búza, rozs) Tovább
Méghogy a baktériumok nem beszélnek! Egy nemrég publikált tudományos cikk szerint speciális jelzőmolekulák segítségével igenis kommunikálnak egymással a baktériumok! A quorum sensingnek nevezett jelenségnek fontos szerepe lehet az élelmiszerek megromlásában és az élelmiszer-eredetű megbetegedésekben is. Ellentétben korábbi vélekedéssel, a baktériumok nagyon sokoldalú lények. Képesek kommunikálni is, nemcsak saját populációjukon belül, hanem fajaik között, sőt a növényekkel és állatokkal is – olvasható Farkas József akadémikus és Mohácsiné Farkas Csilla, a biológiai tudományok kandidátusa az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos folyóiratban megjelent cikkében Tovább
Elképzelhető, hogy a kézfertőtlenítésre használt szerek fertőzzenek? Bármilyen abszurdnak tűnik is, igen. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklapban nemrég megjelent írás szerint ugyanis a fertőtlenítőszerek 10 százaléka nem felel meg az előírásoknak, sőt azok mikroflórával szennyeződhetnek, ami közegészségügyi szempontból is komoly veszélyt jelenthet. A laboratóriumnak ezen a területen is fontos szerep jut. Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013) című tanulmányban a kutatásokat végző NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium munkatársai arra a megállapításra jutnak, hogy a kereskedelmi forgalomból származó és az élelmiszeriparban alkalmazott  fertőtlenítőszereknek 10 %-a nem bizonyult megfelelőnek az elmúlt 5 év átlagában,  a mikrobiológiai hatékonyság szempontjából. Az ételfertőzés kapcsán vizsgált fertőtlenítőszerek esetén a készítmények közel fele (!) nem felelt meg a mikrobiológiai előírásoknak, ami arra enged következtetni, hogy a fertőtlenítőszerek hatékonysága a nem megfelelő alkalmazás és tárolás következtében jelentősen romlik – amint arról a Mindenar.hu szakmai blog is beszámolt. Tovább
Hogy mi is a DNS? Talán azt mondhatnánk: az élet kottája. Immár több mint hatvan éve ismerjük, sőt az elmúlt húsz-harminc évben egyre jobban közelítünk a titokhoz a technológiák robbanásszerű fejlődésének köszönhetően, de még mindig nem mondhatjuk ki: tudjuk, hogy ez a kód miként irányítja az élő szervezeteket. Azért számos dolgot már nagy biztonsággal megállapíthatunk, így például képesek vagyunk kimutatni és mennyiségileg meghatározni a génmódosított (GMO) élelmiszer- és takarmány-összetevőket, a DNS alapú módszerfejlesztésnek köszönhetően pedig az allergéneket, állati- és növényi komponenseket. És akkor a mangalicáról még nem is beszéltünk. A DNS-nek a legközismertebb funkcióján túl még rengeteg más feladata is van, sok mindenért felelős, annak jobb megismerése ezért létfontosságú lehet számunkra a rákkutatástól kezdve a bakteriális diagnosztikán át a gyógyszerfejlesztésig, a növényi, állati vírusok megismeréséig. Jelenlegi tudásunk alapján már hozzá tudunk nyúlni, a leleményes és modern technológiáknak köszönhetően pedig meg tudjuk vizsgálni a DNS-t.A szekvenálásA DNS szekvenálás során egy adott DNS szakasz nukleotidsorrendjét állapítjuk meg gyorsan és hatékonyan. Tovább
Amellett, hogy a húsát nagy élvezettel elfogyasztjuk, a mangalica DNS-ét is alaposan meg kell vizsgálni. Az értékes és a világon egyedülálló fajtából készült termékeket ugyanis előszeretettel hamisítják, egy kutatás eredményeként kialakított vizsgálati módszer segítségével azonban képesek vagyunk meghatározni azt a bizonyos génszakaszt, amelyik a mangalicára jellemző. Ez nem volt kis munka! Elég, ha csak arra gondolunk, hogy az ember és a csimpánz génkészlete 99,9 százalékban egyezik, a mangalica és a közönséges sertés között ez a különbség még kisebb, nem véletlen tehát, hogy a kutatómunka évekig is eltartott. Hazánk vezető biotechnológiai, állattenyésztési, élelmiszeripari kutatóintézetei, laboratóriumai és cégei fogtak össze, hogy a legmodernebb molekuláris biológiai eszköztár segítségével a mangalica örökítőanyagát felmérjék.Egyedülálló diagnosztikai eljárásAz élelmiszeranalitika területén is mind szélesebb körben alkalmazzák a DNS sokszorozáson alapuló PCR eljárások különböző típusait élelmiszerhamisítások, illetve egészségügyi kockázatot hordozó összetevők kimutatására Tovább
Ahogy a környezeti elemek anyaméhként vesznek körül bennünket, úgy jelenti a mi szervezetünk a közvetlen környezetet milliárdnyi apró élőlénynek. Közöttük vannak olyanok, amelyek hasznos munkát végeznek a testünkben, de bizony sok olyan is előfordul, amely veszélyt jelent. Éppen ezért fontos ebből a szempontból is megnézni az élelmiszert, vizet, étrend-kiegészítőket, de még a csomagolóanyagokat is, és a mikrobákat, mikroorganizmusokat kíméletlenül berakni a mikroszkóp alá!. A mikrobiológiai vizsgálatok során kimutatjuk a kórokozókat és azok toxinjait, meghatározzuk a higiéniai és minőségi paramétereket (romlást okozók, starter kultúrák), megvizsgáljuk a fertőtlenítőszerek hatékonyságát, romlás ok-okozat elemzést, Challenge-teszteket végzünk, felállítjuk a prediktív mikrobiológiai modelleket, környezeti ártalom vizsgálatot végzünk (Legionella), megmérjük a vízaktivitást, mindebben nagy segítséünkre vannak a műszeres gyorsvizsgálatok (VIDAS, PCR, TEMPO).A mikrobiológiai vizsgálati eredmények akár 24 órán belül is elkészülnek! Tovább

Hogyan lesz energia a dinnyehéjből?

Elindult a WESSLING Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságértA szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan válik a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

Tovább

Virágmézek összehasonlítása

Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában.

Tovább

Újra és újra támad a Legionella!

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

Tovább

Növényvédő szerek: szigorodik a szabályozás, fontos feladatok várnak a termelőkre

Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában.

Tovább

Külföldi termések a magyar piacon – van-e különbség?

A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Vajon ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is? Győri Zoltán és Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének munkatársai a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat idei első számában teszik közzé kutatási eredményeiket.

Tovább

Fluortartalmú csomagolószerek – miért lehetnek veszélyesek?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából.

Tovább

Fagyasztva szárítás: nem romlik a gyümölcsök minősége

Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában.

Tovább

Akrilamid a kapszulás kávékban – van-e félnivalónk?

Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a pörköltkávéban jelen lévő akrilamid-tartalom? Van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében.

Tovább

Mikroműanyagok a szennyvizekben

A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Tovább

Miért lehet az alga a jövő élelmiszere?

Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben. A Laboratorium.hu a WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb cikkét szemlézi.

Tovább

Alga mint fehérjeforrás? Alumínium az élelmiszerekben?

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból.

Tovább

A WESSLING a Planet Budapest Világtalálkozón

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

Tovább

Hogyan viselkedtünk a boltokban a karantén alatt?

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Tovább

Elstartolt a Hungalimentaria

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

Tovább

Nemzetközi jelentőségű kutatás a mikroműanyag-vizsgálatok terén

Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.

Tovább

Csomagolóanyagok: csak elméletben vagyunk ökotudatosak

A 46-65 év közötti, felsőfokú végzettséggel és átlagos jövedelemmel rendelkező nők azok, akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy lebomló műanyagokba csomagolt élelmiszert vásároljanak – derül ki a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számából.

Tovább

Mikroműanyagokra vadásznak a Dunában!

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

Tovább

Új kutatás: jobban kell figyelni a tejre

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Tovább

Ismét laborban vizsgálták Magyarország Cukormentes tortáját

A „Beszterce rózsája” nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével együtt hirdet meg. A vizsgálatokat az idén is a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium végezte. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül, hogyan.

Tovább

Még ma is veszélyes a dioxin az ételekben

Nem is olyan régen több komoly dioxinszennyezés okozott riadalmat és jelentős gazdasági károkat az Európai Unió élelmiszeriparában, ami rámutat arra, hogy ennek a veszélyes vegyületcsaládnak a vizsgálata továbbra is rendkívül fontos. Az élelmiszeripari termelők és azok beszállítói kockázatbecslés alapján kötelesek vizsgálni az érintett termékeiket és alapanyagaikat – írja a Laboratorium.hu.A dioxin tulajdonságairól, szabályozásáról és vizsgálatáról a WESSLING Hungary Kft. független magyarországi akkreditált laboratórium szakértője beszél.

Tovább

GMO: kimutatható! De hogyan?

Magyarországon szigorúan tiltják a genetikailag módosított szervezetek, fajták termesztését, kereskedelmét. Éppen ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani (termelőknek, gyártóknak, forgalmazóknak és fogyasztóknak egyaránt) az élelmiszereink GMO-vizsgálatára, hiszen a termékekben talált genetikailag módosított összetevők egészségkárosodást okozhatnak és komoly jogi következményekkel is járhatnak. De hogyan lehet kimutatni és vizsgálni ezeket a termékeket? Erről szól az alábbi összeállításunk.

Tovább

Legionella: veszély a munkahelyen

Első alkalommal kerültek napvilágra olyan adatok Magyarországon, amelyekből következtetni lehet a Legionella okozta veszélyekre. Egy független laboratórium nemrég elvégzett több ezer vizsgálata alapján jelentős egészségügyi kockázatot jelenthet a hírhedt baktérium előfordulása - adta hírül a Laboratorium.hu tudományos portál. Különösen az ipari létesítmények ivóvízrendszereinél érdemes figyelni.

Tovább

Penész: jó, rossz és csúf

Spóráikkal és méreganyagaikkal megbetegíthetnek minket, kiirtásuk nem könnyű, viszont olyan ételeket és italokat köszönhetünk nekik, mint a Camembert-sajt vagy a Tokaji. A TOP-Higiénia honlapjának legfrissebb cikkéből kiderül, hogy melyek a jó és a rossz penészgombák, hogyan kerülhetnek a konyhába, és hogyan tudjuk megelőzni a megbetegedést.

Tovább

10 000 "áldozat" évente: hogyan kerüljük el a Campylobactert?

A Campylobacter nemzetséghez tartozó baktérium Magyarországon évente kb. 10 000 megbetegedést okoz. Az Epidemiológiai Intézet által publikált adatok alapján ebben az évben már 5289 esetet regisztráltak, ami másfélszer annyi, mint a tavalyi hasonló időszakban feljegyzett esetek száma. A www.top-higienia.hu cikkéből kiderül, hogyan kerülhetjük el a kellemetlen találkozást a Campylobacterrel.

Tovább

A WC-hez szegező baktérium

A nyaralás során különösen fontos a jó tervezés. Az időjárásra ugyan nem lehetünk hatással, de arra igen, hogy a szabadságunk nagy részét ne a WC-n töltsük el. Ezért is érdemes megismerkedni – ha nem is testközelből – a Clostridium perfringens nevű baktériummal.

Tovább

A "szőlőfürt-baktérium"

A Staphylococcus aureus a www.top-higienia.hu weboldalon futó sorozatban bemutatottakhoz hasonlóan szintén a gyakori ételmérgezést okozó mikroorganizmusok közé tartozik. Egészséges emberek bőrén, nyálkahártyáján, de a székletben is megtalálható a potenciális kórokozó, és a járványok kb. 4%-ért felelős. A népesség igen széles köre érintett, a baktérium terjedésében pedig kiemelt jelentőségű a személyi tényező, ugyanis az élelmiszerekbe általában kézről kerül.

Tovább

E. coli, a kétarcú baktérium

Az Escherichia coli (röviden E. coli) baktérium a normál bélflóra legfontosabb tagja, így minden melegvérű állat és az ember emésztőrendszerének természetes összetevője. Fontos élettani szerepe van, hiszen ez a baktérium termeli a szervezet számára a K2 és a B vitamint, illetve jelenlétével nagymértékben gátolja más patogén kórokozók elszaporodását a bélrendszerben. Mi az E. coli okozta fertőzés, milyen tünetei vannak, hogyan kerülhet a konyhánkba.

Tovább

Listeria

Mit kell tudni a patogén baktérium biológiájáról, szaporodási jellemzőiről és az ellene való védekezés lehetőségeiről? A Laboratorium.hu összeállításában a kórokozókról szóló tudnivalókat az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos, az EU-ban és Magyarországon jelenleg is hatályos jogszabályokat is megjelöltük.

Tovább

Kerüljük el a Salmonella-családot!

Hogy néz ki a Salmonella baktérium? Hogyan jut az ételekbe, és miként tudjuk elkerülni? A konyhákban megtalálható mikrobák és baktériumok közül talán a Salmonella a legismertebb.

Tovább

Szódabikarbónával a penész ellen

Látványnak sem szép a penészes fal, ráadásul még az egészségünkre is ártalmas lehet. Mi okozza a penésztelepek kialakulását? Hogyan védekezhetünk ellene? Az ok-okozati láncolat végén a magas páratartalom, a vizesedő falak és a nem túl savas és nem túl lúgos közeg áll. E cikkben szó esik a hőhidakról, és arról, hogyan tüntethetők el egyszerűen és hatékonyan a penészfoltok.

Tovább

Új módszerrel a szalmonella ellen

Akár 24 órával is csökkenthető a Szalmonella vizsgálata egy új módszerrel, amely a tömegspektrometria segítségével azonosítja a mikroorganizmusokat. Mi a lényege a MALDI-TOF elnevezésű azonosítási módszernek, és miért lehet rendkívül elterjedt az elkövetkező években? Valóban forradalmasíthatja a mikrobiológiát? Erről szól legfrissebb cikkünk, nem csak mikrobiológusoknak.

Tovább

Ellenőrzik a Legionellát!

November elejétől rendeletben szabályozzák az emberi egészségre súlyos veszélyt jelentő Legionella baktérium jelenlétét a környezetünkben. Mit jelent ez a gyakorlatban?Közel 40 éve fedezték fel először a Legionella baktériumot egy philadelphiai konferencián történt tragikus megbetegedés kapcsán (az Amerikai Legionáriusok nevű segélyszervezet veteránjai közül 29-en belehaltak a fertőzésbe, innen kapta a nevét a veszélyes mikroorganizmus) ismerte meg a világ, és a baktérium azóta is számos alkalommal okoz megbetegedéseket. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján például Magyarországon 2013-ban 31, 2014-ben 38 és 2015-ben eddig 67 esetben rögzítettek Legionella baktérium által okozott fertőzést.A Legionella kötelező vizsgálatát azonban idáig nem írta elő semmilyen jogszabály, így a vállalkozások pusztán saját jól felfogott érdekükből ellenőriztették azt. Az Európai Unió más országaihoz igazodva, mostantól Magyarország is szabályozza ezt a területet – mondta el Bakos Mária, a Wessling Hungary Kft. munkatársa. A független laboratórium az ország egész területén már évek óta vizsgál akkreditáltan Legionella-mintákat vizekből, levegőből.Az Emberi Erőforrások Miniszteriumának 49/2015. (IX.6.) rendelete a Legionella által okozott fertőzési kockázatot jelentő közegekre, illetve létesítményekre vonatkozó közegészségügyi előírásokat tartalmazza.Mindenekelőtt fontos tisztázni a fenti két fogalmat: mely közegekre és mely létesítményekre vonatkozik a rendelet? Ami a közeget illeti, ez alatt azon 20–50 °C közötti hőmérsékletű vizet és az azt tartalmazó berendezéseket vagy rendszereket kell érteni, amelyek használata, működése, bemutatása vagy karbantartása során aeroszol képződés lehetséges. A Legionella baktériumnak a szaporodáshoz ugyanis 20-50 °Celsius fokos vízre van szüksége, ennek módja pedig fertőzött aeroszol (levegőben eloszlatott folyadékcseppecskék) képződése és belélegzése. Ennek a kockázatát igyekszik lecsökkenteni a rendelet a közforgalmú létesítményekben.Melyek ezek a létesítmények? A rendelet szövege szerint azok az egészségügyi és szociális intézmények, kereskedelmi szálláshelyek, nedves hűtőtornyok és azon közfürdők, ahol aeroszol előállító meleg vizű medencét üzemeltetnek, különösen pezsgőmedencét, élménymedencét vagy hidroterápiás kezelőt.Ezeken a helyeken jön létre a fent bemutatott közeg, amely komoly veszélyt jelenthet különösen a legyengült szervezetű, idősebb emberekre, de – mivel minden ember másképp reagál a fertőzésre – gyakorlatilag mindenkire.A rendelet hatálya kiterjed a kockázatot jelentő közegekre, létesítményekre, azok üzemeltetőire vagy tulajdonosaira. Ezeket a közegeket és létesítményeket kockázati becsléssel szintekre kell osztani, amelynek három fokozatát állapítja meg a jogszabály: figyelmeztető, beavatkozási és azonnali beavatkozási szint. Ezekhez a szintekhez pontos intézkedési előírásokat is megad a rendelet melléklete.Ahhoz hogy a létesítményünket be tudjuk sorolni, természetesen először kockázatbecslést kell végezni. Az elvégzett elemzésről dokumentációt kell készíteni (ugyancsak a rendelet melléklete szerint). Természeten a kockázatbecslés mellett az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak rendszeresen ellenőriznie is kell a létesítményét.A rendelet a megjelenéstől számított 90. napon lép hatálya, ami 2016. február elejére tehető.Mi az a Legionella?A Legionella egy olyan mesterséges és természetes környezetben egyaránt előforduló baktérium, amelyik a langyos, meleg vízben hamar elszaporodik – derül ki a Laboratorium.hu tudományos hírportál cikkéből. Amennyiben a vízzel érintkezünk, a Legionella semmilyen tünetet nem okoz, ám ha a szervezetbe a víz párájával, belégzés útján kerül, annak súlyos következményei lehetnek.Természetes élőhelyeken elsősorban a meleg vizű forrásokban, tengerekben, tavakban, folyókban, tározókban fordul elő, épített vizes környezetben pedig ott jelenthet elsősorban kockázatot, ahol úgynevezett aeroszol (az áramló levegőben lévő folyadékcseppek) keletkezhet.A Legionella által okozott megbetegedéseket legionellózisnak nevezik, ami lényegben atípusos tüdőgyulladás, tünetei a láz, a száraz köhögés. A betegség nem csak gyenge immunrendszerű embereknél lehet halálos, de azért általánosan elmondható, hogy a kisgyerekek és az idősebb emberek különösen érintettek.Kapcsolódó anyagok:Legionella, a csapból támadó baktériumFürdővizek vizsgálataA Legionella-vizsgálatokról bővebben itt érdeklődhet.

Tovább

A GMO-mentesség hazai jelölése - Piaci előny a magyar termékek előtt?

A Földművelésügyi Minisztérium döntéshozói azt tervezik, hogy a GMO-mentes termékeket valamilyen jelzéssel, védjeggyel látnák el. Mindez hogyan kivitelezhető? Melyik termék nevezhető valóban GMO-mentesnek? Miért fontosak a laboratóriumi vizsgálatok, és miért nem értelmezhető a nulla, mint mérési mennyiség? Hogyan válhat a magyar termékek előnyére a GMO-mentesség? Erről szól következő összeállításunk.

Tovább

Hogyan halásszák a DNS-t?

Évekkel ezelőtt még csodálkoztak a vizsgálatokat megrendelők, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy a termékük tartalmazzon GMO-t, azaz genetikailag módosított organizmust. Azóta egyre többen értették meg a laboratóriumi munka fontosságát, és az elmúlt években meggyőződhettek annak pontosságáról és megbízhatóságáról is. Ebből a cikkből kiderül, hogyan is zajlik a GMO-k vizsgálata.

Tovább

Labor a vendéglőben - 2.

Hét éves húsgolyó az autópálya melletti büfében, egérpiszok a cukrászdában, súlyos szabálytalanságok a vendéglátóhelyek közel felénél – nem győzzük kapkodni a fejünket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) híreit olvasva. Az utóbbi hetekben számos éttermet zártak be az ellenőrzések során feltárt komoly hiányosságok miatt. Mit tehetnek az étterem-tulajdonosok azért, hogy ne kelljen rettegniük az ellenőrzéskor? A többek között a HORECA-szektorban higiéniai és élelmiszer-biztonsági vizsgálatokat végző független laboratórium tanácsai segíthetnek az eligazodásban.

Tovább

Az utolsó szó mindig a mikrobáké!

Miért oldódik ki jobban az ásványvizes palack anyaga az italba a forró autóban? Mik azok az élelmiszer-utánzó modelloldatok? Hogyan szaporodnak a mikrobák a védőgázas csomagolásban? Mennyi csomagolóanyagot eszünk meg az életünk során? Az érdekes kérdések mellett a csomagolóanyagok biztonságáról, szabályozásáról és a vizsgálatok fontosságáról is tanácskoztak hatósági és laboratóriumi szakemberek egy október elején rendezett konferencián, amelyen a csomagolóipar színe-java is megjelent.

Tovább

Labor a vendéglőben - 1.

Hogyan alakítsák ki az éttermek saját értékelési rendszerüket? Mit mondanak a jogszabályok? Mi a lényege a terméktanúsításoknak? Melyek egy megfelelőség-értékelési rendszer kialakításának legfontosabb elemei? Milyen területeket érdemes figyelembe venni a vendéglátásban? A fenti kérdésekre igyekeztünk válaszokat találni az alábbi összeállításban.

Tovább

Bélharc: ételt rendelő baktériumok

A baktériumok úgy viselkednek a bélrendszerünkben, mint a vendégek az étteremben: leadják a rendelést a gazdaszervezetnek, hogy mit is szeretnének enni. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap következő, júliusi számában megjelenő összefoglalásból emellett az is kiderül, hogy az édesítőszerek elpusztíthatják a jótékony baktériumokat, amelyek egyébként ádáz küzdelmet – valóságos bélharcot – folytatnak egymással odabent.

Tovább

A csapból támadó baktérium

Ha még a légiósokat is megölte, vajon mit művelhet egy átlagemberrel a szép hangzású, ám annál alattomosabb baktérium, a Legionella? A kérdés jogos, hiszen a többek között a vízcsapok, zuhanyzók, locsolók, légkondicionáló rendszerek kedvelt lakója akár halálos betegséget is okozhat, ezért a megelőzés, a laboratóriumi vizsgálat lehet a leghatékonyabb fegyver ellene.

Tovább