konyhakémia

Virágmézek összehasonlítása

Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában.

Tovább
Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben. A Laboratorium.hu a WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb cikkét szemlézi. A Föld lakossága 2050-re közel 10 milliárd főre növekszik, mindemellett a Föld vízkészleteinek csökkenése is szükségessé teszi, hogy átalakítsuk táplálkozásunk szerkezetét: 1 kg élelmiszer előállításához szükséges vízmennyiség szarvasmarha esetén például 13 ezer liter, míg borsó vagy lencse esetén csupán 50 liter. Valószínűsíthető tehát, hogy a jövőben számolnunk kell az állati eredetű élelmiszerek árának növekedésével, valamint ezek arányának csökkenésével Tovább
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból. A hamarosan megjelenő téli szám vezető anyaga az emberiség hosszútávú fehérje-ellátásának megoldási kísérleteivel kapcsolatos. Koppányné Szabó Erika és Takács Krisztina dolgozatukban arról számolnak be, hogy a rohamosan szaporodó emberiség fehérjeigényének kielégítéséhez a hagyományos élelmiszer-alapanyagokon kívül forradalmian más forrásokat is biztosítani kell Tovább
Olyan fiatal, gyenge, lágyszárú növények, amelyek viszonylag rövid időn belül elhervadnak, de már akár a kicsírázás után egy héttel ehetők, ráadásul tápanyagban igen gazdagok. Elterjedésük – mint oly sok meglepő trend manapság – a világ népességének fokozott növekedésének köszönhető elsősorban. A Debreceni Egyetem kutatói különböző növénycsaládokba tartozó fajokat (mustár, retek, mángold, cékla, bazsalikom) értékeltek, tanulmányuk nemrég jelent meg a WESSLING Tudásközpont szaklapjában. Ahogy növekszik a fogyasztók igénye az egészséges és „kényelmes ételek” iránt, úgy válnak a zacskós és dobozos nyers növények világszerte egyre népszerűbbé. A mikrozöldségek (angolul  microgreen-ek) az emberi szervezet számára megfelelő tápértékkel, ellenben minimális környezeti hatással rendelkeznek. Csírázást követően (fajtól függően) 7-14 napon belül fogyaszthatóvá válnak, karakteres ízvilág jellemzi őket, és jelentős mennyiségű vitamint- (aszkorbinsav, tokoferol), ásványianyagot, karotinoidot (β-karotin, lutein/zeaxantin, violaxantin) és fitonutrienseket tartalmaznak. Tovább
Bármilyen meglepő, de az emésztőrendszerünkben élő baktériumok kommunikálnak velünk! Erről beszélt a töltött káposzta rosttartalmának jótékony hatása kapcsán Soltész Erzsébet dietetikus, és erről szól két tudományos cikk a WESSSLING Tudásközpont Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapjában is. Quorum sensing, in vitro "veritas" és rosttudatos táplálkozás a Laboratorium.hu-n. A hazai piacon mindeddig az első komolyabb, a rostokkal kapcsolatos, hiánypótló, A rost jó! című könyv szerzője, Soltész Erzsébet dietetikus a WESSLING Tudásközponttal közös CSR-akció keretében nemrég beszámolt a mák és a dió rosttartalmának vizsgálatáról.  A Rosttudatos blogon mindenki számára közérthetően ismerteti az élelmi rostokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.Legutóbb a káposzta kapcsán mondta el, hogy értékes rosttartalmának mintegy 40 százaléka olyan vízben oldódó élelmi rost, amelyet az emésztőrendszerünket benépesítő mikroorganizmusok fermentálnak, így táplálva a bélfalat, segítve az immunfunkció fenntartását, a gyulladásos folyamatok gátlását. Tovább
Legutóbb a mák és dió rosttartalmának vizsgálatáról számoltunk be, most pedig a Rosttudatos blog másik két érdekes írása alapján szedtük össze: mit tudnak a vízben oldódó és nem oldódó rostok? Nem is gondolnánk, mennyi jótékony élettani hatással rendelkeznek. Szinte minden növényi élelmiszerben vannak rostok: zöldségekben, különösen a hüvelyesekben, a gyümölcsökben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben és az olajos magvakban. Az eltérő kémiai-fizikai jellemzőik alapján az egyes rosttípusoknak más és más szupererejük van - állítja a Rosttudatos blog – és a nemrég megjelent, A rost jó! című könyv – szerzője, Soltész Erzsébet dietetikus, aki a WESSLING Tudásközponttal közös  CSR-akció keretében nemrég a mák és a dió rosttartalmáról is beszélt Tovább
Laboratóriumi eredmény: kiemelkedően magas a mák és a dió rosttartalmaAz élelmi rostokról máig sem tudunk mindent, pedig azok kedvező élettani hatása szinte felmérhetetlenül összetett– állítja Soltész Erzsébet dietetikus, aki egy hazai független laboratóriummal együtt ismeretterjesztő sorozatot indított. Első alkalommal a bejgli legfontosabb alapanyait, azaz a mák és a dió élelmirost-tartalmát vizsgálták meg a WESSLING Tudásközpontban. Fogyókúrában hasznosak, segítik az emésztést, megelőzhetik a daganatokat – hangzik legtöbbször a válasz az élelmi rostokkal kapcsolatban. Hogy emellett még mérsékelhetik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést, szabályozhatják a koleszterinszintet, hozzájárulnak a gyulladásos folyamatok megelőzéséhez, támogatják a bélflóra egészséges összetételét – ezeket az előnyöket már kevesebben tudják Tovább

Hogyan lesz energia a dinnyehéjből?

Elindult a WESSLING Tudásközpont kommunikációs kampánya a körkörös gazdaságértA szilárd, újrahasznosított tüzelőanyag (SRF) talán az egyik legjobb példa arra, hogyan válik a hulladékból energetikailag hasznosítható érték. Előállítása és vizsgálata szigorú szabályokhoz kötött, egyben rendkívül összetett és izgalmas folyamat. Az idén 30. születésnapját ünneplő WESSLING Tudásközpont cikk- és videósorozatában virtuálisan kinyitja a laboratórium kapuját, és minden érdeklődőt beavat abba, hogyan zajlik a körkörös gazdaság folyamatainak biztonságos ellenőrzése.

Tovább

Virágmézek összehasonlítása

Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában.

Tovább

Újra és újra támad a Legionella!

A vízrendszerekben lappangó baktérium, a Legionella laboratóriumi mérések alapján komoly egészségügyi kockázatot jelent. Rendszeres ellenőrzése éppen ezért kötelező, különösen a fürdők és az ipari létesítmények vízrendszereire kell odafigyelni. Mit mutatnak a statisztikák? Miért veszélyes a Legionella, hogyan lehet megelőzni az elterjedését, milyen vizsgálatokat érdemes elvégezni? Laboratóriumi szakemberek segítenek eligazodni a kérdésben.

Tovább

Növényvédő szerek: szigorodik a szabályozás, fontos feladatok várnak a termelőkre

Az idén már kötelező többek között az integrált növényvédelem elveinek alkalmazása és az elektronikus permetezési napló vezetése, sok esetben pedig laboratóriumi jegyzőkönyv is szükséges a termékek forgalomba hozatalához. A kis késéssel beinduló mezőgazdasági munkák újra ráirányítják a figyelmet a peszticidekre, a termelőknek, forgalmazóknak hamarosan stratégiai döntést kell hozniuk a kérdésben. A növényvédő szerek vizsgálatában élen járó WESSLING Laboratórium több tízezer minta vizsgálata és elemzése alapján segít eligazodni a növényvédő szerek világában.

Tovább

Külföldi termések a magyar piacon – van-e különbség?

A Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható termések származási országuk tekintetében nagy változékonyságot mutatnak. Vajon ez a sokféleség megmutatkozik a tápanyagtartalom mennyiségében is? Győri Zoltán és Répás Zoltán, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének munkatársai a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat idei első számában teszik közzé kutatási eredményeiket.

Tovább

Fluortartalmú csomagolószerek – miért lehetnek veszélyesek?

A per- és polifluorozott alkil vegyületek egyre nagyobb kihívást jelentenek az élelmiszer-biztonság és a környezetvédelem szempontjából egyaránt. A ruháktól a kézkrémeken és a csomagolásokon át egészen a tűzoltó berendezésekig rendkívül széles körben használt „szuperanyag” ugyanis súlyosan károsíthatja az egészséget – derült ki a WESSLING Tudásközpont tudományos videósorozatának legfrissebb előadásából.

Tovább

Fagyasztva szárítás: nem romlik a gyümölcsök minősége

Alig csökken a C-vitamintartalom, és a legtöbb beltartalmi érték is megmarad a fagyasztva szárításnak (szaknyelven liofilizálásnak) nevezett eljárás során – többek között erre az eredményre jutott a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének kutatócsoportja az élelmiszer-vizsgálatokban is élenjáró WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egyik legfrissebb tanulmányában.

Tovább

Akrilamid a kapszulás kávékban – van-e félnivalónk?

Mekkora egészségügyi kockázatot jelent a pörköltkávéban jelen lévő akrilamid-tartalom? Van-e különbség a világos és a sötét pörkölésű, illetve a koffeintartalmú, valamint a koffeinmentes kávék szennyezettsége között? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Schmidt Noémi, a Nébih Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriumának munkatársa a független laboratóriumi vizsgálatokat végző WESSLNG Tudásközpont által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számának cikkében.

Tovább

Mikroműanyagok a szennyvizekben

A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból.

Tovább

Miért lehet az alga a jövő élelmiszere?

Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben. A Laboratorium.hu a WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb cikkét szemlézi.

Tovább

Alga mint fehérjeforrás? Alumínium az élelmiszerekben?

Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból.

Tovább

A WESSLING a Planet Budapest Világtalálkozón

Mikroműanyagok, vízvédelem és egy új, veszélyes vegyületcsoport kutatása kapcsán tartottak előadásokat a WESSLING Tudásközpont munkatársai a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozón. A nagyszabású, a visegrádi országok közös fenntartható fejlődéssel foglalkozó rendezvényén több, mint 100 kiállító vett részt.

Tovább

Hogyan viselkedtünk a boltokban a karantén alatt?

Maszkot ugyan viseltünk, de sok más szabályt nem megfelelően tartottunk be a karantén alatt az élelmiszerüzletekben. Valamennyit híztunk, de közben odafigyeltünk az egészségesebb táplálkozásra is. Mindez a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézet és a TÉT Platform 2021-es karanténkutatásából derül ki, amelyet Dr. Oravecz Márton, a hatóság elnöke ismertetett a 13. Hungalimentaria konferencián.

Tovább

Elstartolt a Hungalimentaria

Izgalmas, mindenkit érintő témákkal jelentkezik Magyarország legfontosabb élelmiszer-biztonsági konferenciájaNem csak az élelmiszer-biztonság és az analitika, hanem a fogyasztók és a teljes élelmiszeripar számára is rendkívül fontos, aktuális témákkal indult el a 13. Hungalimentaria konferencia. A kétévente megvalósuló monstre tanácskozás középpontjában a hatóság és a magánlaboratóriumok kapcsolata áll, de az idei programban szó esik többek között az étrend-kiegészítők, az allergének és tápértékek vizsgálatáról és jelöléséről, a növényi étrenddel, a mikotoxinokkal és növényvédőszerekkel kapcsolatos legfrissebb kutatásokról, továbbá az érzékszervi vizsgálatok szerepéről is.

Tovább

Nemzetközi jelentőségű kutatás a mikroműanyag-vizsgálatok terén

Több éves, szerteágazó kutatási folyamat megkoronázásaként Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere sikeresen megvédte „Mikroműanyagok környezeti előfordulásának vizsgálata” című doktori (PhD) értekezését. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. támogatásával megszülető kutatási eredmények komoly segítséget nyújthatnak a mikroműanyagok okozta globális problémák feltérképezéséhez és kezeléséhez. Az elhivatott és tehetséges fiatal kutató tervei mentén egy egyetem és szolgáltató cég együttműködésében a tudományos kutatás és a gyakorlati alkalmazás egy időben valósult meg.

Tovább

Csomagolóanyagok: csak elméletben vagyunk ökotudatosak

A 46-65 év közötti, felsőfokú végzettséggel és átlagos jövedelemmel rendelkező nők azok, akik a legjobban odafigyelnek arra, hogy lebomló műanyagokba csomagolt élelmiszert vásároljanak – derül ki a WESSLING Tudásközpont által kiadott Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap legfrissebb számából.

Tovább

Mikroműanyagokra vadásznak a Dunában!

Egy nemzetközi projekt keretében a Duna mentén több nagyvárosnál is megmérik a folyó mikroműanyag-szennyezettségét. A konkrét eredmények ugyan csak november végére várhatók, ám a kutatás során a WESSLING Hungary Kft. egyedülálló, egységes mintavételi módszert dolgozott ki, amelynek köszönhetően sokkal pontosabb képet kaphatunk a szennyezés mértékéről.

Tovább

Új kutatás: jobban kell figyelni a tejre

Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Tovább

Ismét laborban vizsgálták Magyarország Cukormentes tortáját

A „Beszterce rózsája” nyerte idén a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt, amelyet az Egy Csepp Figyelem Alapítvány minden évben a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületével együtt hirdet meg. A vizsgálatokat az idén is a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium végezte. A Laboratorium.hu legfrissebb cikkéből kiderül, hogyan.

Tovább

Még ma is veszélyes a dioxin az ételekben

Nem is olyan régen több komoly dioxinszennyezés okozott riadalmat és jelentős gazdasági károkat az Európai Unió élelmiszeriparában, ami rámutat arra, hogy ennek a veszélyes vegyületcsaládnak a vizsgálata továbbra is rendkívül fontos. Az élelmiszeripari termelők és azok beszállítói kockázatbecslés alapján kötelesek vizsgálni az érintett termékeiket és alapanyagaikat – írja a Laboratorium.hu.A dioxin tulajdonságairól, szabályozásáról és vizsgálatáról a WESSLING Hungary Kft. független magyarországi akkreditált laboratórium szakértője beszél.

Tovább

A húsevők imádják a vega burgereket

A növényi eredetű élelmiszerek iránti kereslet soha nem látott ütemben növekszik, a fejlődés talán a „vega” hamburgerek esetében a legeklatánsabb. Vajon kik fogyasztják elsősorban ezeket a termékeket, és hogyan nevezhetjük a 21. század húspótlóit?  Az élelmiszer-biztonság egyik legelismertebb európai szakértője összefoglaló tanulmányában többek között ezekre a kérdésekre is válaszol az Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számában.

Tovább

Szaloncukor: kevergessük!

Miért kell lehűteni és sokáig kevergetni a cukorszirupot, amikor otthon készítjük el a szaloncukrot? Mi történik a színezőanyagokkal és az ízesítéssel főzés közben? Miért fontos a csokoládéborítás? A Laboratorium.hu karácsonyi cikkében ezekre a kérdésekre ad tudományos választ, egyben megadva a házi szaloncukor készítésének receptjét is.

Tovább

Ünnepi konyhakémia

A karácsony, az ünnepek közeledtével még a szokásosnál is hangsúlyosabbá válik a konyha szerepe. Hamarosan megkezdődnek a nagy bevásárlások, aktuálissá válik az ünnepi menük megtervezése. Mitől lesz jó a sült hús? Hogyan főzzünk jó tojást, tésztát és virslit? Milyen zsiradékot használjunk? Mi történik a kenyérrel sütés közben? A Laboratorium.hu összeállításból kiderül.

Tovább

Színezd újra!

Mi a jobb: ha természetes vagy ha mesterséges? Kell-e tartani azoktól, amelyek E-számot viselnek? Mit okozhatnak? Tudjon meg mindent az ételszínezékekről! Az E-számok bemutatásában ezúttal a 100-as sorozat, következik a Laboratorium.hu-n. A kémia, mint mindig, most is segít.

Tovább

Bronzot ért a kémia!

A Laboratorium.hu tudományos hírportál Konyhakémia rovatában megjelent cikkeivel bronzérmet nyert el az idén ötödik alkalommal megrendezett Content+ Marketing Award versenyen, bebizonyítva, hogy a hasznos és szórakoztató tudomány igenis sok embert érdekel.

Tovább

E-számok: valóban rémEsek?

Mi a helyzet az E-számokkal? Mindegyik étel, amelyben van ilyen: káros, rossz? Vagy csak pánikhangulatot keltenek az álhírekkel, kihasználva, hogy az emberek általában nem jártasak a kémiában? A Laboratorium.hu szakmai szemmel ad választ a mindannyiunkat nyugtalanító kérdésekre.

Tovább

A tojásfestés kémiája

Mi határozza meg a tojás színét? A tojásfestésnél miért van szükség ecetre? Hogyan tapadnak a festékmolekulák a tojás felületére? A Laboratorium.hu húsvéti cikkében a tojásfestés kémiáját tekintette át, és tippet is ad az otthoni ajándékok helyes elkészítéséhez.

Tovább

A kenyérsütés kémiája

Mitől lesz magasabb a kenyér? Mi alakítja ki az állagát, a textúráját? Mi befolyásolja az élesztőgombák szaporodásának sebességét, a kenyér héjának a színét? Mi történik a dagasztás, a kelesztés és a sütés alatt? A kenyérsütés kémiája a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Nézzünk a pohár fenekére: miért habzik a pezsgő?

Miért és hogyan habzik a pezsgő, miről árulkodik a habja? Hogyan jönnek létre a stabil buborékok? Mi a szerepe mindebben a pohárnak? Miért ne tegyük a pezsgőspoharat mosogatógépbe? Fehérjék, cukrok, cellulóz – a habzás főszereplői. Itt a szilveszter, a Laboratorium.hu-n pezsgőkémia következik.

Tovább

Főzőnyomás

Az általános légköri nyomáson nem nagy kunszt főzni. Na de vákuumban? A szuvidálás során a tápanyagok, vitaminok bent maradnak az ételben, így az különösen ízletes és porhanyós lesz. Főzés különböző nyomásokon a Laboratorium.hu-n .

Tovább

A tökéletes tészta titka

A tésztafőzés kapcsán két alapvető kérdés merül fel: mitől lesz ragacsos a tészta, és miképp lehetne elérni, hogy ne legyen az? A módszerekről már rengeteget lehetett olvasni az alapos öblítéstől a főzővízbe öntött olajig. A Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb cikke most tudományos szempontból is választ ad a napi szinten feltett kérdésre, kiderül a tökéletes tészta titka.

Tovább

A húspuhítás fortélyai

Mitől lesz egy hús ízletes és porhanyós? A legfontosabb a hús minősége, ám a kémiai folyamatok az állat levágását követően sem állnak le. Miről árulkodik a hús színe és az állaga? Mi köze a vízmegtartó képességnek a hullamerevséghez? Hogyan érleljünk otthon, házilag? Mindez kiderül a Laboratorium.hu legfrissebb konyhakémiai cikkéből.

Tovább

Mikroséfek a konyhában

Itt a nyár és a kovászos uborka ideje. De ahhoz, hogy a hűsítő savanyúságot az asztalra helyezhessük, parányi szakácsok segítségére van szükségünk. Nélkülük nem lenne kenyér, joghurt, bor, de még kávé, kakaó és olajbogyó sem! A Laboratorium.hu legfrissebb cikkében a konyhakémia szemszögéből mutatja be a a mikroséfeket.

Tovább

Sütés - olajozottan

Hogyan viselkedik a zsír (olaj, margarin, vaj) hő hatására? Mi a különbség köztük, és milyen tulajdonságok befolyásolják a konyhában betöltött szerepüket? A Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb cikke tudományos magyarázattal, táblázatokkal ad választ arra, mikor, melyiket érdemes használni.

Tovább

Élelmiszerégést lassító romlásgátlók

A cím nem a Pom-pom meséiből származik, de még nem is valami harmadvonalbeli sci-fi szereplőit idézi, bár kétségtelenül nyakatekert. Az adalékanyagok e fontos csoportja ugyan egy szóval is leírható, de vajon mit is végeznek valójában az antioxidánsok? Erről szól a Laboratorium.hu összeállítása.

Tovább

A pazarlás a hűtőben kezdődik

A megvásárolt élelmiszereink jelentős része a kukában landol, miközben a világ számos pontján éheznek az emberek. Míg régen az ételek tárolását és hasznosítását – főleg vidéken – jó hatékonysággal oldották meg, addig ma már ez komoly problémát okoz a háztartásoknak. Mit tehet egy átlagos városi ember annak érdekében, hogy csökkenteni tudja az ételhulladék mennyiségét? A Laboratorium.hu tanácsainak fókuszában a tudatos tervezés és a hűtőszekrény áll.

Tovább

Vallás és élelmiszer

A világ népességének robbanásszerű növekedése miatt a 20. és 21. századi élelmiszeripar szigorú szabályozás, ellenőrzés és laboratóriumi vizsgálatok nélkül elképzelhetetlen lenne. Az étkezést azonban mindig is szabályozták. Ezt a feladatot leginkább a vallások határozták meg. A Laboratorium.hu összeállításából kiderül, mindez hogyan történt a keresztény, zsidó, illetve az iszlám világban, illetve hogyan lehet összeegyeztetni a vallási előírásokat a modern élelmiszer-biztonság feltételeivel.

Tovább

Tartósít és hűt: nyári sókaland

Itt a nyár, a kánikula. Emellett nem mehetünk el s(z)ó nélkül! Egyrészt, mert az izzadással távozó sót pótolni kell. Másrészt mert a melegben fontos élelmiszer-tartósító szerepe van. Ráadásul a jeges vízbe szórva azonnal le lehet hűteni az italunkat! Hogy mindez miért van így? Kiderül a Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb írásából, amelyhez ezúttal egy kitűnő kovászosubokra-receptet is adunk ajándékba.

Tovább

Laktózmentes, de nem cukormentes!

Az egyik legnézettebb országos televízióban hangzott el nemrég egy mondat, miszerint a laktózmentes termékek alacsonyabb kalóriatartalmúak. Más komoly médiumokban pedig azt olvasni, hogy a laktózmentességet egyenlővé teszik a cukormentességgel. Ezek az állítások nem csak hibásak, hanem  veszélyesek is, hiszen a termék energiatartalma a laktóztartalmú változattal gyakorlatilag azonos marad! Itt az ideje rendbe tenni ezt a kérdést, annál is inkább, mert a laktóz molekula szerkezete mindent megmagyaráz.

Tovább

Laboratórium a szakácsversenyen

Széll Tamás győzelme a Bocuse d’Or szakácsversenyen egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar gasztronómia felzárkózóban van a világ élvonalához. A világ legfontosabb séfpárbajának helyszínén mutatkozott be a TOP-Higiénia elnevezésű új, minőségbiztosítási rendszer is. A független laboratórium pecsétjével ellátott éttermekben mostantól garantált a magas higiéniai színvonal.

Tovább

Hogyan főzzünk jó tojást?

Tojást főzni a világ legegyszerűbb dolgának tűnik, mégis könnyű elrontani, erről Hašek cseh novellista is tudna mesélni*. Ám – mint szinte minden folyamat a konyhában – a tojásfőzés is kémiai-fizikai alapelvekre vezethető vissza. Mi történik főzés közben a tojással? Mikrorobbanások okozzák a repedést? Hogyan ejti csapdába a vizet a tojásfehérje, a kora miatt lapul be a tojás? Tojásfőzés kémikus szemmel.

Tovább

Egy szelet sajt

A sajtok számos kérdést felvetnek. Mitől függ például a lyukak száma és mérete? Mekkora a sajtok cukortartalma? Mi a sajt és az atom kapcsolata? Itt az ideje, hogy az ókor óta kedvelt tejterméket a kémia, egészen pontosan a konyhakémia szemszögéből is megközelítsük. Aki pedig még komolyabban érdeklődik a sajtokban rejtőző kémia iránt, látogasson el a Laborkaland weboldalára, ott ugyanis február 29-től ízekre szedik a témát.

Tovább

Mennyi alkohol van a kefirben?

Hogyan készítsünk savanyúságot? Vajon mekkora a kefir alkoholtartalma, és hogyan lehet azt kiszámolni? Miképpen lehet modellezni a kondenzációs kazán működését? A Laborkaland Online elnevezésű internetes kémiaverseny résztvevőinek a mindennapi életből vett feladatokat kell megoldaniuk. A késő tavaszig tartó játékot szervező független laboratórium munkatársai a második forduló feladatain keresztül is a kémia fontosságára hívják fel a figyelmet.

Tovább

Újévi virsliáldozat - a legjobb főzési technika

A szilveszteri buli ráirányította a figyelmet a helyes virslifőzésre. Biztos mindenki elgondolkozott már a tökéletes főzési technikán, ahogy azon is, hogy miért olyan finom a hentesnél vásárolt virsli. Nos, igyekszünk mindkét kérdésre választ adni, és ezúttal is a kémia, azaz a konyhakémia tudományát hívtuk segítségül.

Tovább

Ízkarácsony, nagykarácsony...

Karácsony előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogyan tehetjük még ízletesebbé a vacsorát. Alábbi összeállításunkban igyekszünk erre válaszolni, és a kémia nyelvén megmagyarázni, mi miért is történik a konyhában. Sóregula, Maillard-reakció, foszfolipidek, ökölszabály. Indul a Laboratorium.hu új rovata, a Konyhakémia!.

Tovább