konyhakémia

Virágmézek összehasonlítása

Magyar kutatók nyolc-nyolc különböző hazai és külföldi méz színjellemzőit és beltartalmi összetételét vizsgálták. A vizsgált mézek közül két magyar és egy külföldi minta nedvességtartalma meghaladta a Magyarországon érvényes határértéket – olvasható a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és online formában megjelentetett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap idei első számában.

Tovább
Kutatások bizonyítják, hogy a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adó algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosavösszetételű fehérjeforrásnak tekinthetők, így az egyre jobban túlnépesedő bolygó lakosságának élelmezésében központi szerepet játszhatnak az elkövetkező évtizedekben. A Laboratorium.hu a WESSLING Tudásközpont által kiadott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb cikkét szemlézi. A Föld lakossága 2050-re közel 10 milliárd főre növekszik, mindemellett a Föld vízkészleteinek csökkenése is szükségessé teszi, hogy átalakítsuk táplálkozásunk szerkezetét: 1 kg élelmiszer előállításához szükséges vízmennyiség szarvasmarha esetén például 13 ezer liter, míg borsó vagy lencse esetén csupán 50 liter. Valószínűsíthető tehát, hogy a jövőben számolnunk kell az állati eredetű élelmiszerek árának növekedésével, valamint ezek arányának csökkenésével Tovább
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkeiÚj algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból. A hamarosan megjelenő téli szám vezető anyaga az emberiség hosszútávú fehérje-ellátásának megoldási kísérleteivel kapcsolatos. Koppányné Szabó Erika és Takács Krisztina dolgozatukban arról számolnak be, hogy a rohamosan szaporodó emberiség fehérjeigényének kielégítéséhez a hagyományos élelmiszer-alapanyagokon kívül forradalmian más forrásokat is biztosítani kell Tovább
Olyan fiatal, gyenge, lágyszárú növények, amelyek viszonylag rövid időn belül elhervadnak, de már akár a kicsírázás után egy héttel ehetők, ráadásul tápanyagban igen gazdagok. Elterjedésük – mint oly sok meglepő trend manapság – a világ népességének fokozott növekedésének köszönhető elsősorban. A Debreceni Egyetem kutatói különböző növénycsaládokba tartozó fajokat (mustár, retek, mángold, cékla, bazsalikom) értékeltek, tanulmányuk nemrég jelent meg az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által támogatott és szerkesztett Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapban. Ahogy növekszik a fogyasztók igénye az egészséges és „kényelmes ételek” iránt, úgy válnak a zacskós és dobozos nyers növények világszerte egyre népszerűbbé. A mikrozöldségek (angolul  microgreen-ek) az emberi szervezet számára megfelelő tápértékkel, ellenben minimális környezeti hatással rendelkeznek. Csírázást követően (fajtól függően) 7-14 napon belül fogyaszthatóvá válnak, karakteres ízvilág jellemzi őket, és jelentős mennyiségű vitamint- (aszkorbinsav, tokoferol), ásványianyagot, karotinoidot (β-karotin, lutein/zeaxantin, violaxantin) és fitonutrienseket tartalmaznak. Tovább
Bármilyen meglepő, de az emésztőrendszerünkben élő baktériumok kommunikálnak velünk! Erről beszélt a töltött káposzta rosttartalmának jótékony hatása kapcsán Soltész Erzsébet dietetikus, és erről szól két tudományos cikk az Eurofins Analytical Services Hungary Kft.által támogatott Élelmiszervizsgálati Közlemények című szaklapban is. Quorum sensing, in vitro "veritas" és rosttudatos táplálkozás a Laboratorium.hu-n. A hazai piacon mindeddig az első komolyabb, a rostokkal kapcsolatos, hiánypótló, A rost jó! című könyv szerzője, Soltész Erzsébet dietetikus az Eurofins Tudásközponttalközös CSR-akció keretében nemrég beszámolt a mák és a dió rosttartalmánakvizsgálatáról.  A Rosttudatos blogon mindenki számára közérthetően ismerteti az élelmi rostokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.Legutóbb a káposzta kapcsán mondta el, hogy értékes rosttartalmának mintegy 40 százaléka olyan vízben oldódó élelmi rost, amelyet az emésztőrendszerünket benépesítő mikroorganizmusok fermentálnak, így táplálva a bélfalat, segítve az immunfunkció fenntartását, a gyulladásos folyamatok gátlását. Tovább
Legutóbb a mák és dió rosttartalmának vizsgálatáról számoltunk be, most pedig a Rosttudatos blog másik két érdekes írása alapján szedtük össze: mit tudnak a vízben oldódó és nem oldódó rostok? Nem is gondolnánk, mennyi jótékony élettani hatással rendelkeznek. Szinte minden növényi élelmiszerben vannak rostok: zöldségekben, különösen a hüvelyesekben, a gyümölcsökben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben és az olajos magvakban. Az eltérő kémiai-fizikai jellemzőik alapján az egyes rosttípusoknak más és más szupererejük van - állítja a Rosttudatos blog – és a nemrég megjelent, A rost jó! című könyv – szerzője, Soltész Erzsébet dietetikus, aki a WESSLING Tudásközponttal közös  CSR-akció keretében nemrég a mák és a dió rosttartalmáról is beszélt Tovább
Laboratóriumi eredmény: kiemelkedően magas a mák és a dió rosttartalmaAz élelmi rostokról máig sem tudunk mindent, pedig azok kedvező élettani hatása szinte felmérhetetlenül összetett– állítja Soltész Erzsébet dietetikus, aki egy hazai független laboratóriummal együtt ismeretterjesztő sorozatot indított. Első alkalommal a bejgli legfontosabb alapanyait, azaz a mák és a dió élelmirost-tartalmát vizsgálták meg a WESSLING Tudásközpontban. Fogyókúrában hasznosak, segítik az emésztést, megelőzhetik a daganatokat – hangzik legtöbbször a válasz az élelmi rostokkal kapcsolatban. Hogy emellett még mérsékelhetik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést, szabályozhatják a koleszterinszintet, hozzájárulnak a gyulladásos folyamatok megelőzéséhez, támogatják a bélflóra egészséges összetételét – ezeket az előnyöket már kevesebben tudják Tovább

Az Eurofins a munkavédelemért

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) „A munkavédelem aktualitásai – Tapasztalatok, adatok és feladatok” címmel tartottak konferenciát április végén. Az Eurofins Analytical Services Környezetvédelmi Üzletágának kollégái oktatóként évek óta részt vesznek a BME posztgraduális képzésében, ezúttal támogatóként, kiállítóként is jelen voltunk a rendezvényen.

Tovább

Az Eurofins a legelkötelezettebb zöld vállalatok között

Két projektünkkel is a legjobbak közé kerültünk a Greengage 2023 verseny döntőjében. Az  Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium (a WESSLING Hungary Kft. jogutódjaként) nem csak a környezetvédelmi, egészség- és élelmiszerbiztonsági vizsgálatokban jár élen, hanem nagy figyelmet szentel a társadalmi felelősségvállalás, a fenntarthatóság és a körkörös gazdaság ügyének is. Az Egy szemétdombbalkevesebb és a Hogyan lesz energia a dinnyehéjból? elnevezésű kampányainkkal az ország legtekintélyesebb nagyvállalatai között szerepeltünk.

Tovább

Mikroműanyag a Balatonban: hogyan hat az élőlényekre?

Nem csak hogy jelen vannak a Balatonban a különböző méretű mikroműanyag-részecskék, hanem sajnos kimutatható élettani hatással is vannak a gerinctelen élőlényekre. Mindez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetvédelmi Laboratóriumának közös kutatásából derült ki.

Tovább

Független vizsgálólaboratórium az élelmiszer-biztonságért

Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Élelmiszer-vizsgáló Laboratóriuma a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb és legnagyobb volumenű Hungalimentaria konferenciáját bonyolította le április közepén: két napon át közel 400 résztvevővel, 60 előadással, 20 kiállítóval a legfontosabb aktuális kihívásokat elemezve tanácskoztak a hazai élelmiszer-biztonság meghatározó szereplői. A konferencia legfontosabb előadásait cikksorozatban dolgozzuk fel, és azok prezentációit közzétettük a Hungalimentaria honlapján is. Hogyan viselkednek a mikrobák a laboratóriumban, és hogyan lehet azokat a lehető leggyorsabban azonosítani? Mi a helyzet az élelmiszer-allergének ellenőrzésével és az ivóvíz szabályozásával? Elsőként az Eurofins-csoport magyarországi eredményeit mutatjuk be.

Tovább

„Biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel látjuk el a hazai lakosságot”

Ismét megrendezték a nagy múltú Hungalimentaria konferenciát és kiállítástAz élelmiszer-biztonság, a szabványalkotás, a körforgásos gazdálkodás, a problémák kezelésének együttes megoldása szempontjából is a vizsgálólaboratóriumok és a stratégiai gondolkodás fontosságára hívták fel a figyelmet a hazai élelmiszer-biztonság szereplői az idén 14. alkalommal a Dr. Nagy István agrárminiszter fővédnökségével a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és az Eurofins Analytical Services független laboratórium által megrendezett Hungalimentaria konferenciánés kiállításon.

Tovább

Terítéken az élelmiszer-biztonság

Az idén 14. alkalommal szervezik meg az országos Hungalimentaria KonferenciátHogyan vizsgálják az allergéneket, és mekkora a génmódosított élelmiszerek aránya a hazai élelmiszerek között? Mi a jelenlegi jogi helyzet a funkcionális élelmiszerekkel és az alternatív fehérjeforrásokkal (algák, ehető rovarok, nyomtatott izomszövetek)?.

Tovább

Vezető halálokká válhat a baktériumok antibiotikum-rezisztenciája

Az összetettebb szervezetekben (ember, háziállatok) élő óriási baktériumpopuláció önálló, de egymással részben összefüggő egységeket alkot, elsősorban a környezetünkben élő baktériumpopuláció közvetítésével – mondta el a Laboratorium.hu tudományos portálnak Branduse László, az Eurofins-csoporthoz tartozó VetControl ügyvezetője. A környezetbe kikerülő antibiotikum-hatóanyagok rendkívül veszélyesek: az Európai hatóságok előrejelzései szerint hazánkban 2050-re a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések vezető halálokká is válhatnak.

Tovább

Madárfotók üvegkalickában

Birdo Az év madárfotósa 2022 díjazott fotói az Eurofins Tudásközpont laboratóriumábanA Birdo madárfotó-pályázat díjnyertes képeinek vándorkiállítása megérkezett a környezetvédelmi, élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági vizsgálatokat és kutatásokat végző Eurofins Tudásközpontba Újpestre. A víz világnapján tartott megnyitón a szervezők a környezetvédelem fontosságát hangsúlyozták, egyben felhívták a figyelmet az idei versenyt is, amelyre április 3-tól adhatnak be pályamunkákat a jelentkezők.

Tovább

Mikroplasztikok és „örök életű” anyagok vizeinkben

Az Eurofins Analytical Services eredményei a Víz világnapján!A mikroműanyagok mindenhol jelen vannak: a tengerben, a felszíni vizekben, a szennyvízben és a levegőben is. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium módszerfejlesztések és kutatások sorozatával járul hozzá ahhoz, hogy azok szakszerű mérése és a probléma nemzetközi szinten történő kezelése minél hatékonyabb lehessen. Az úgynevezett PFAS-vegyületek szinte örök életűek: remek ipari tulajdonságokkal rendelkeznek, ám kifejlesztésükkor még nem tudták, hogy bizony súlyos kockázatot jelentenek a környezetre, vizeinkre és az emberi egészségre is. Az Eurofins Analytical Services óaktívan foglalkozik ezzel a területtel is. Rövid összefoglalónkkal a Víz világnapja alkalmából erre a két súlyos környezetvédelmi kockázatra szeretnénk felhívni a figyelmet.

Tovább

Az idén is lesz Hungalimentaria!

Idén immár 14. alkalommal szervezik meg a hazai élelmiszerbiztonsági és élelmiszervizsgálati szektor talán legfontosabb tudományos tanácskozását és kiállítását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. (a WESSLING Hungary Kft. jogutódja) szervezésében megvalósuló HUNGALIMENTARIA konferencia és szakmai kiállításprogramja összeállt, a szervezők várják a jelentkezőket.

Tovább

Nagyon sok a mikroműanyag a tengervíz mélyebb rétegeiben

Egy hazai kutatók részvételével zajlott mérés eredménye MáltánálA Deep Sea elnevezésű Földközi tengeri kutatás során kiderült: a mélyebb rétegekben (6-10 m mélységben) nagyobb arányban vannak jelen az 1 mm-nél kisebb mikroműanyagok, mint a felszínen. A Málta környékén végzett kutatások meglepő eredményét nemrég publikálták a projekt vezetői. A nemzetközi csapatban részt vevő Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. vizsgálólaboratórium projektmenedzsere a Laboratorium.hu tudományos portálnakelmondta, hogy a mikroműanyagok mélyebb rétegekben történő masszív jelenléte hátterében a részecskék sűrűségének megváltozása, azaz szennyeződése is állhat.

Tovább

Hogyan nevezzük a húspótló ételeket?

A növényi alapú étrend egyre fontosabbá válik mind az egészségtudatos, mind pedig a környezettudatos fogyasztók számára, és még a fenntartható élelmiszerellátási lánc kialakításához is hozzájárul. Bánáti Diána és Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének kutatói arra keresték a választ a független vizsgálólaboratóriumokat működtető Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által támogatott tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb tudományos cikkében, hogy a szakirodalomban „plant-based meat alternatives” vagy „meat analogues” névvel illetett, kizárólag növényi alapanyagokból készített, húskészítményekre hasonlító élelmiszerek mely egyéb, széles körben, laikusok számára is használatos elnevezésekkel illethetők.

Tovább

Hol tart most a hazai élelmiszeripar?

Milyen kihívásokkal kellett és kell napjainkban is megküzdenie az élelmiszeriparnak? Milyen lehetőségek állnak előtte? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Felkai Beáta és Kuti Beatrix (mindketten az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpolitikai Főosztályának munkatársai) az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által támogatott Élelmiszervizsgálati Közlemények című szakfolyóirat lehutóbbi számában.

Tovább

Flexitariánus étrend: a fenntarthatóság következő lépcsőfoka?

A flexitariánusoknak jelentős szerepük lehet a hús és egyéb állati eredetű termékek fogyasztásának hatékony csökkentésében és ezáltal a klímaváltozás elleni küzdelemben. Pontosan mit takar a flexitariánus kifejezés, mi ez az új típusú étkezési forma, és hogyan támogatja a fenntartható élelmiszer-fogyasztást? Bánáti Diána, a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara Élelmiszermérnöki Intézetének professzora az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által szerkesztett és támogatott Élelmiszervizsgálati Közlemények őszi számának dolgozatában adja meg a fenti kérdésekre a válaszokat.

Tovább

A bazsalikomos kenyér makroelemekben gazdag

Az élelmiszerek dúsításával napjainkban számos tanulmány foglalkozik, hiszen központi kérdéssé vált a funkcionális élelmiszerek előállítása, vizsgálata és fogyasztása. A kenyér egyik fontos alapélelmiszerünk, és rendszeresen fogyasztunk különböző fűszereket is – de mi történik, ha ezeket az összetevőket összegyúrjuk? Milyen ízvilágú terméket kapunk és miféle pozitív egészségtani hatásokkal bír a végeredmény? Varga-Kántor Andrea és szerzőtársai, a Debreceni Egyetem Élelmiszertudományi Intézetének munkatársai az Eurofins-csoporthoz tartozó Eurofins Analytical Services Hungary Kft. által szerkesztett és támogatott Élelmiszervizsgálati Közleményeksoron következő számának dolgozatában keresték a válaszokat.

Tovább

Egészséges csodaszer: mi mindenre jó a propolisz?

Csökkenti a vércukorszintet, hatékony antioxidáns és gyulladáscsökkentő szer, hatásos segít a szív- és érrendszer egészségének megőrzésében, az érelmeszesedés visszaszorításában és a magas vérnyomás csökkentésében is. A méhészetek értékes „mellékterméke”, azaz a propolisz valódi csodaszer, de mit tud még a felsoroltakon kívül? Az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSLING Hungary Kft. szakemberei által szerkesztett Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számából szemléztünk.

Tovább

Mik azok a natúrborok, és miért lehetnek fontosak a 21. században?

Egyre nagyobb figyelmet kapnak az úgynevezett natúrborok: egy régi típusú grúz fehérbor-készítési technológia, a kvevri például 2013-ban felkerült az UNESCO emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára. Miért lehetnek fontosak a natúrborok napjainkban? Az immár az Eurofins-csoporthoz tartozó WESSING Hungary Kft. szakértői által szerkesztett tudományos szaklap, az Élelmiszervizsgálati közlemények egyik legfrissebb cikke ezt az izgalmas témát járja körbe.

Tovább

Mikotoxinok: a klímaváltozás nyertesei!

A betakarításkor lezúduló sok eső miatt különösen fontos vizsgálni a kukoricát.A globális átalakulások mellett a jelenlegi időjárás is kedvező hatással van a mikroszkopikus gombák elszaporodására. A gabonafélék betakarításakor lehullott nagy mennyiségű csapadék minden bizonnyal növeli a növények (különösen a kukorica) mikotoxin-szennyezettségét. Mivel az apró élősködők által termelt méreganyagok az élelmiszerláncba bekerülve az emberre is veszélyesek lehetnek, a jelen időszakban kiemelten fontos azok laboratóriumi vizsgálata – hangsúlyozta Vadasi Tamás, a nemrég a világszinten is piacvezető Eurofins-csoporthoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. szakértője.

Tovább

Mitől keserű a kávé, és egyáltalán ki érzi annak?

A fenti kérdéseket az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap nemrég megjelent tanulmányában hazai kutatók válaszolják meg, a Laboratorium.hu röviden összefoglalja az izgalmas cikket.

Tovább

Toxikus anyagok az élelmiszerekben: miért kell vizsgálni a tropán alkaloidokat?

Nadragulya, beléndek, csattanó maszlag, kokacserje… A felsorolt növények közös jellemzője, hogy mindegyik tartalmazhat a központi és a perifériás idegrendszerre ható vegyületeket. A gyomnövényekből az élelmiszerekbe és takarmányokba a betakarítás során esetlegesen bekerülő anyagokat rendszeresen vizsgálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye és az Európai Bizottság élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokról szóló rendelete alapján. Vadasi Tamás, az idén 30 éves, nemrég az Eurofins nemzetközi laboratóriumi hálózathoz csatlakozott WESSLING Hungary Kft. élelmiszerbiztonsági üzletágvezetője a vizsgálati módszerek mellett a kiemelten vizsgálandó termékek körét is kifejtette a Laboratorium.hu legfrissebb cikkében.

Tovább

A húsevők imádják a vega burgereket

A növényi eredetű élelmiszerek iránti kereslet soha nem látott ütemben növekszik, a fejlődés talán a „vega” hamburgerek esetében a legeklatánsabb. Vajon kik fogyasztják elsősorban ezeket a termékeket, és hogyan nevezhetjük a 21. század húspótlóit?  Az élelmiszer-biztonság egyik legelismertebb európai szakértője összefoglaló tanulmányában többek között ezekre a kérdésekre is válaszol az Élelmiszervizsgálati Közlemények decemberi számában.

Tovább

Szaloncukor: kevergessük!

Miért kell lehűteni és sokáig kevergetni a cukorszirupot, amikor otthon készítjük el a szaloncukrot? Mi történik a színezőanyagokkal és az ízesítéssel főzés közben? Miért fontos a csokoládéborítás? A Laboratorium.hu karácsonyi cikkében ezekre a kérdésekre ad tudományos választ, egyben megadva a házi szaloncukor készítésének receptjét is.

Tovább

Ünnepi konyhakémia

A karácsony, az ünnepek közeledtével még a szokásosnál is hangsúlyosabbá válik a konyha szerepe. Hamarosan megkezdődnek a nagy bevásárlások, aktuálissá válik az ünnepi menük megtervezése. Mitől lesz jó a sült hús? Hogyan főzzünk jó tojást, tésztát és virslit? Milyen zsiradékot használjunk? Mi történik a kenyérrel sütés közben? A Laboratorium.hu összeállításból kiderül.

Tovább

Színezd újra!

Mi a jobb: ha természetes vagy ha mesterséges? Kell-e tartani azoktól, amelyek E-számot viselnek? Mit okozhatnak? Tudjon meg mindent az ételszínezékekről! Az E-számok bemutatásában ezúttal a 100-as sorozat, következik a Laboratorium.hu-n. A kémia, mint mindig, most is segít.

Tovább

Bronzot ért a kémia!

A Laboratorium.hu tudományos hírportál Konyhakémia rovatában megjelent cikkeivel bronzérmet nyert el az idén ötödik alkalommal megrendezett Content+ Marketing Award versenyen, bebizonyítva, hogy a hasznos és szórakoztató tudomány igenis sok embert érdekel.

Tovább

E-számok: valóban rémEsek?

Mi a helyzet az E-számokkal? Mindegyik étel, amelyben van ilyen: káros, rossz? Vagy csak pánikhangulatot keltenek az álhírekkel, kihasználva, hogy az emberek általában nem jártasak a kémiában? A Laboratorium.hu szakmai szemmel ad választ a mindannyiunkat nyugtalanító kérdésekre.

Tovább

A tojásfestés kémiája

Mi határozza meg a tojás színét? A tojásfestésnél miért van szükség ecetre? Hogyan tapadnak a festékmolekulák a tojás felületére? A Laboratorium.hu húsvéti cikkében a tojásfestés kémiáját tekintette át, és tippet is ad az otthoni ajándékok helyes elkészítéséhez.

Tovább

A kenyérsütés kémiája

Mitől lesz magasabb a kenyér? Mi alakítja ki az állagát, a textúráját? Mi befolyásolja az élesztőgombák szaporodásának sebességét, a kenyér héjának a színét? Mi történik a dagasztás, a kelesztés és a sütés alatt? A kenyérsütés kémiája a Laboratorium.hu-n.

Tovább

Nézzünk a pohár fenekére: miért habzik a pezsgő?

Miért és hogyan habzik a pezsgő, miről árulkodik a habja? Hogyan jönnek létre a stabil buborékok? Mi a szerepe mindebben a pohárnak? Miért ne tegyük a pezsgőspoharat mosogatógépbe? Fehérjék, cukrok, cellulóz – a habzás főszereplői. Itt a szilveszter, a Laboratorium.hu-n pezsgőkémia következik.

Tovább

Főzőnyomás

Az általános légköri nyomáson nem nagy kunszt főzni. Na de vákuumban? A szuvidálás során a tápanyagok, vitaminok bent maradnak az ételben, így az különösen ízletes és porhanyós lesz. Főzés különböző nyomásokon a Laboratorium.hu-n .

Tovább

A tökéletes tészta titka

A tésztafőzés kapcsán két alapvető kérdés merül fel: mitől lesz ragacsos a tészta, és miképp lehetne elérni, hogy ne legyen az? A módszerekről már rengeteget lehetett olvasni az alapos öblítéstől a főzővízbe öntött olajig. A Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb cikke most tudományos szempontból is választ ad a napi szinten feltett kérdésre, kiderül a tökéletes tészta titka.

Tovább

A húspuhítás fortélyai

Mitől lesz egy hús ízletes és porhanyós? A legfontosabb a hús minősége, ám a kémiai folyamatok az állat levágását követően sem állnak le. Miről árulkodik a hús színe és az állaga? Mi köze a vízmegtartó képességnek a hullamerevséghez? Hogyan érleljünk otthon, házilag? Mindez kiderül a Laboratorium.hu legfrissebb konyhakémiai cikkéből.

Tovább

Mikroséfek a konyhában

Itt a nyár és a kovászos uborka ideje. De ahhoz, hogy a hűsítő savanyúságot az asztalra helyezhessük, parányi szakácsok segítségére van szükségünk. Nélkülük nem lenne kenyér, joghurt, bor, de még kávé, kakaó és olajbogyó sem! A Laboratorium.hu legfrissebb cikkében a konyhakémia szemszögéből mutatja be a a mikroséfeket.

Tovább

Sütés - olajozottan

Hogyan viselkedik a zsír (olaj, margarin, vaj) hő hatására? Mi a különbség köztük, és milyen tulajdonságok befolyásolják a konyhában betöltött szerepüket? A Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb cikke tudományos magyarázattal, táblázatokkal ad választ arra, mikor, melyiket érdemes használni.

Tovább

Élelmiszerégést lassító romlásgátlók

A cím nem a Pom-pom meséiből származik, de még nem is valami harmadvonalbeli sci-fi szereplőit idézi, bár kétségtelenül nyakatekert. Az adalékanyagok e fontos csoportja ugyan egy szóval is leírható, de vajon mit is végeznek valójában az antioxidánsok? Erről szól a Laboratorium.hu összeállítása.

Tovább

A pazarlás a hűtőben kezdődik

A megvásárolt élelmiszereink jelentős része a kukában landol, miközben a világ számos pontján éheznek az emberek. Míg régen az ételek tárolását és hasznosítását – főleg vidéken – jó hatékonysággal oldották meg, addig ma már ez komoly problémát okoz a háztartásoknak. Mit tehet egy átlagos városi ember annak érdekében, hogy csökkenteni tudja az ételhulladék mennyiségét? A Laboratorium.hu tanácsainak fókuszában a tudatos tervezés és a hűtőszekrény áll.

Tovább

Vallás és élelmiszer

A világ népességének robbanásszerű növekedése miatt a 20. és 21. századi élelmiszeripar szigorú szabályozás, ellenőrzés és laboratóriumi vizsgálatok nélkül elképzelhetetlen lenne. Az étkezést azonban mindig is szabályozták. Ezt a feladatot leginkább a vallások határozták meg. A Laboratorium.hu összeállításából kiderül, mindez hogyan történt a keresztény, zsidó, illetve az iszlám világban, illetve hogyan lehet összeegyeztetni a vallási előírásokat a modern élelmiszer-biztonság feltételeivel.

Tovább

Tartósít és hűt: nyári sókaland

Itt a nyár, a kánikula. Emellett nem mehetünk el s(z)ó nélkül! Egyrészt, mert az izzadással távozó sót pótolni kell. Másrészt mert a melegben fontos élelmiszer-tartósító szerepe van. Ráadásul a jeges vízbe szórva azonnal le lehet hűteni az italunkat! Hogy mindez miért van így? Kiderül a Laboratorium.hu Konyhakémia rovatának legfrissebb írásából, amelyhez ezúttal egy kitűnő kovászosubokra-receptet is adunk ajándékba.

Tovább

Laktózmentes, de nem cukormentes!

Az egyik legnézettebb országos televízióban hangzott el nemrég egy mondat, miszerint a laktózmentes termékek alacsonyabb kalóriatartalmúak. Más komoly médiumokban pedig azt olvasni, hogy a laktózmentességet egyenlővé teszik a cukormentességgel. Ezek az állítások nem csak hibásak, hanem  veszélyesek is, hiszen a termék energiatartalma a laktóztartalmú változattal gyakorlatilag azonos marad! Itt az ideje rendbe tenni ezt a kérdést, annál is inkább, mert a laktóz molekula szerkezete mindent megmagyaráz.

Tovább

Laboratórium a szakácsversenyen

Széll Tamás győzelme a Bocuse d’Or szakácsversenyen egyértelműen azt mutatja, hogy a magyar gasztronómia felzárkózóban van a világ élvonalához. A világ legfontosabb séfpárbajának helyszínén mutatkozott be a TOP-Higiénia elnevezésű új, minőségbiztosítási rendszer is. A független laboratórium pecsétjével ellátott éttermekben mostantól garantált a magas higiéniai színvonal.

Tovább

Hogyan főzzünk jó tojást?

Tojást főzni a világ legegyszerűbb dolgának tűnik, mégis könnyű elrontani, erről Hašek cseh novellista is tudna mesélni*. Ám – mint szinte minden folyamat a konyhában – a tojásfőzés is kémiai-fizikai alapelvekre vezethető vissza. Mi történik főzés közben a tojással? Mikrorobbanások okozzák a repedést? Hogyan ejti csapdába a vizet a tojásfehérje, a kora miatt lapul be a tojás? Tojásfőzés kémikus szemmel.

Tovább

Egy szelet sajt

A sajtok számos kérdést felvetnek. Mitől függ például a lyukak száma és mérete? Mekkora a sajtok cukortartalma? Mi a sajt és az atom kapcsolata? Itt az ideje, hogy az ókor óta kedvelt tejterméket a kémia, egészen pontosan a konyhakémia szemszögéből is megközelítsük. Aki pedig még komolyabban érdeklődik a sajtokban rejtőző kémia iránt, látogasson el a Laborkaland weboldalára, ott ugyanis február 29-től ízekre szedik a témát.

Tovább

Mennyi alkohol van a kefirben?

Hogyan készítsünk savanyúságot? Vajon mekkora a kefir alkoholtartalma, és hogyan lehet azt kiszámolni? Miképpen lehet modellezni a kondenzációs kazán működését? A Laborkaland Online elnevezésű internetes kémiaverseny résztvevőinek a mindennapi életből vett feladatokat kell megoldaniuk. A késő tavaszig tartó játékot szervező független laboratórium munkatársai a második forduló feladatain keresztül is a kémia fontosságára hívják fel a figyelmet.

Tovább

Újévi virsliáldozat - a legjobb főzési technika

A szilveszteri buli ráirányította a figyelmet a helyes virslifőzésre. Biztos mindenki elgondolkozott már a tökéletes főzési technikán, ahogy azon is, hogy miért olyan finom a hentesnél vásárolt virsli. Nos, igyekszünk mindkét kérdésre választ adni, és ezúttal is a kémia, azaz a konyhakémia tudományát hívtuk segítségül.

Tovább

Ízkarácsony, nagykarácsony...

Karácsony előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogyan tehetjük még ízletesebbé a vacsorát. Alábbi összeállításunkban igyekszünk erre válaszolni, és a kémia nyelvén megmagyarázni, mi miért is történik a konyhában. Sóregula, Maillard-reakció, foszfolipidek, ökölszabály. Indul a Laboratorium.hu új rovata, a Konyhakémia!.

Tovább