Az Élelmiszervizsgálati Közlemények szaklap legfrissebb cikkei
Új algafajok segíthetnek az emberiség fehérjeigényének kielégítésében? Miért lehet jobb eljárás a fagyasztva szárítás az atmoszfériuks szárításnál gyümölcsök esetében? Mi a helyzet a pörkölt kávék akrilamid-tartalmával? Mennyi alumínium van az élelmiszerekben? 2021-től immár mindenki számára hozzáférhetően és ingyenesen, magyar, illetve angol nyelven jelenik meg Magyarország legfontosabb élelmiszervizsgálati tudományos folyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények (www.eviko.hu) a WESSLING Tudásközpont szerkesztésében. Beharangozó következik az ÉVIK hamarosan megjelenő legfrissebb számának témáiból...
A hamarosan megjelenő téli szám vezető anyaga az emberiség hosszútávú fehérje-ellátásának megoldási kísérleteivel kapcsolatos. Koppányné Szabó Erika és Takács Krisztina dolgozatukban arról számolnak be, hogy a rohamosan szaporodó emberiség fehérjeigényének kielégítéséhez a hagyományos élelmiszer-alapanyagokon kívül forradalmian más forrásokat is biztosítani kell. Kéziratukban rámutatnak, hogy bizonyos algafajok nemcsak jelentős fehérjetartalmuk és kedvező aminosav összetételük miatt kiemelkedő fontosságúak, hanem számos értékes molekula, például többszörösen telítetlen zsírsavak, pigmentek, antioxidánsok, gyógyszerek és egyéb biológiailag aktív vegyületek forrásai is lehetnek.
Topa Emőke dolgozatában a piros színanyagokat tartalmazó, friss állapotú és fagyasztva szárított gyümölcsök összetételi jellemzőit hasonlította össze. Saját mérési eredményei alapján megállapította, hogy a fagyasztva szárítás az atmoszférikus szárítással végzett tartósítási módszerhez képest számottevően kíméletesebb eljárás, a gyümölcsökben több biológiailag értékes összetevő megmaradását biztosítja.
Táplálkozási kultúránkban évről-évre nagyobb jelentőségűek a funkcionális élelmiszer-összetevők. Varga-Kántor Andrea és munkatársai őrölt bazsalikommal készített kenyerek polifenol-, flavonoid- és mikroelem-tartalmát, valamint általános összetevőit vizsgálták. Mérési eredményeik alapján megállapították, hogy a kisütött kenyerekben sikerült kimutatni – az egyébként hőérzékeny – polifenolok és egyéb antioxidáns vegyületek mennyiségének növekedését.
Az EU Bizottsága 2017-ben 2017/2158-as rendeletet adott ki a fehérjéket és redukáló cukrokat együtt tartalmazó, sütött élelmiszerekben keletkező, genotoxikus hatású akrilamid mennyiségének csökkentése érdekében. Schmidt Noémi a különböző pörkölési fokú pörköltkávék eredeti, a kávéitalokba beleoldódó, illetve egyes koffeinmentesített kávékban kimutatható akrilamid mennyiségét vizsgálta. Megállapította, hogy sem a lefőzött kávék és őrölt párjaik között, sem a koffein-mentesített készítmények esetén nem volt szignifikáns különbség azok akrilamid-tartalmát illetően.
Szabó S. András cikksorozatában ezúttal az élelmiszerekben előforduló alumíniumról ír. A szilárd élelmiszerekből és az italokból a makroelemeket követően a legnagyobb mennyiségben az alumínium és a szilícium jut az emberi tápcsatornába. Az EFSA a heti, legfeljebb 1 mg/testtömeg-kg Al-felvételt tekinti elfogadhatónak. Az alumíniumnak az emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásait egyelőre nem sikerült hitelt érdemlő módon megállapítani.
A független laboratóriumi vizsgálatokkal és szaktanácsadással foglalkozó WESSLING Tudásközpont negyedévente megjelenő tudományos szakfolyóirata, az Élelmiszervizsgálati Közlemények egy bárki számára szabadon elérhető és használható felület, ahol az összes eddigi lapszám megtalálható digitalizált és PDF formában egyaránt. Szerzőlista, keresőfunkció és téma szerinti cikkválogatás segíti a honlapon böngésző érdeklődőket, legyenek kutatók vagy az élelmiszer-biztonság iránt érdeklődő laikusok.
Az ÉVIK a mai napig a hazai élelmiszer-biztonság és -tudomány egyik legfontosabb, legolvasottabb szakmai médiuma. Olvasói a legfontosabb hazai egyetemek, hatóságok, laboratóriumok és kutatóintézetek, valamint az élelmiszeripar kiemelt szereplői.