Milyen csokit érdemes választani, miért kell vigyázni a cukorral és a sóval, miben rejlik a rostok szuperereje és a méz igazi titka? A Laboratorium.hu az Eurofins Független Laboratórium szakembereinek segítségével készített egy összeállítást, amely az ünnepek közeledtével különösen érdekes lehet...

Csokiból csakis a legjobbat!

A kakaócserje termésének, a kakaóbab húsának örleményéből készül a kakaópor, amelynek egy része zsírmentes szárazanyag, a másik része pedig zsiradék. Ezt a zsiradékot nevezzük kakaóvajnak. A szárított kakaóbabban körülbelül 50-55 százalék a zsírtartalom. Amikor a csokoládét készítik, a zsírmentes, száraz kakaóport és a kakaóvajat különböző arányban használják. (Létezik teljesen száraz, zsírmentesített kakaópor, de a kakaóporok zsírtartalmát általában 10-25 százalék közötti zsírtartalommal állítják be. Persze ha az élelmiszerboltokban a tejjel vagy vízzel oldható, főzésre szánt kakaót keressük, általában száraz kakaóport találunk a polcokon).

Az a termék nevezhető csokoládénak, amely legalább 35 százalékban tartalmaz a kakaóbabból származó összetevőt, és ebből is legalább 15 százalékot kell kitennie a kakaóvajnak. Ez a minimálisan 35 százalék tehát a kakaótartalom, a többi pedig ballasztanyag (növényi zsírok, cukor, tej).

Hogyan állapíthatjuk meg, hogy jó minőségű csokit vásároltunk? Mi a különbség a csokoládé és a nugát között? Kattintson!

Cukorveszély!

Ma már mindenki tisztában van vele, hogy a szervezetbe rendszeresen bevitt nagy mennyiségű cukor károsan hat az egészségünkre. Tartósan megnő a vércukorszint, és a fogak is sokkal gyakrabban szuvasodnak – hogy csak néhányat említsünk az ismert hatások közül. Azt talán már kevesebben tudják, hogy a gyengén működő inzulinrendszer nem csak öröklődik, hanem az egészségtelen táplálkozási szokások következtében „szorgos munkával” is kialakulhat a kettes típusú cukorbetegség (ezt hívják szerzett cukorbetegségnek). De miért veszélyesek a cukros üdítők, és mi a helyzet az energiaitalokkal? Hol készítettek először cukrot, és mikor épült fel az első cukorgyár?

A laboratorium.hu kis cukorhatározójából kiderül az is, hogyan képes ez a vegyület ennyi energia tárolására, és hogy mi is adja az „édes só” ízét... A teljes cikkért kattintson ide, és tudjon meg mindent a cukorról

A karácsonyi időszak sztárja: a méz

A téli időszak egyik legkedveltebb élelmiszere szinte „kötelező”kelléke a forró teáknak, kávéknak vagy éppen a fő összetevője közkedvelt karácsonyi édességeinknek. De tudta, hogy az igazi jó minőségű méz nem is tud megromolni? Nem is olyan régen, egyiptomi piramisokat feltáró régészek lezárt edényekben többezeréves, romlatlan állapotú mézre bukkantak. Évszázadok teltek, s múltak, és a méz továbbra is ott hevert fogyasztásra alkalmasan. Mi lehet ennek a titka?

Ritka dolog, hogy egy élelmiszer akár ezer évig megőrizze romlatlan állapotát. Amikor pedig előfordul, az általában olyan intakt alapanyagokra jellemző, mint egyes növényi magvak vagy a só és a cukor, na de hogy egy összetett élelmiszer lezárva épp úgy fogyasztásra alkalmas legyen, mint a Fáraók idejében? Igaz lehet ez? Vagy csak egy „városi legenda”? S vannak vajon más titkai is a méznek?

A laboratorium.hu cikkében utána járunk, hogy mi is a méz, miért nem romlik meg a minősége, hogyan használhatjuk még otthon.

A rost szuperereje

Szinte minden növényi élelmiszerben vannak rostok: a zöldségekben, a hüvelyesekben, a gyümölcsökben, a teljes kiőrlésű gabonafélékben és az olajos magvakban is. Az eltérő kémiai-fizikai jellemzőik alapján az egyes rosttípusoknak más-más szupererejük van – mondja a Rosttudatos blog – és A rost jó! című könyv – szerzője, Soltész Erzsébet dietetikus. A vízben nem oldódó élelmi rostok főleg a növények sejtfalában találhatók, ott tartó-határoló szerepük van, rendkívül ellenállóak. Bár nem oldódnak, de rengeteg vizet képesek megkötni. Lassítják a táplálék felszívódását, így telítettségérzetet okoznak, ami jól jöhet a fogyást célzó mérsékelt ételadagok és a kiegyensúlyozott étkezési ritmus terén.

Segítenek tehát az egészséges testsúly elérésében, megtartásában és támogatják a szervezet saját méregtelenítő folyamatait. Főleg teljes kiőrlésű gabonafélékben, egyes zöldségekben (karfiol, zöldbab, burgonya) van belőlük nagyobb mennyiség. A vízben oldódó rostok a tápcsatornánk folyadéktartalmában feloldódva besűrűsödnek, lassítva ezáltal a tápanyagok felszívódását, a gyomorürülést, csökkentve az étvágyat. A vékonybélben lassítják és egyenletesebbé teszik a glükóz felszívódását, így mérséklik az étkezés utáni vércukorszint-emelkedést, segítenek a vércukorkontrollban. Emellett az élelmi rostok legtöbbje tápanyagot jelent a bélflóra "jó baktériumai" számára. Elsősorban zöldségekben (pl.: sárgarépa, cékla), száraz hüvelyesekben és gyümölcsökben (pl.: alma) található. Különösen szuper rostforrás a zab (teljes értékű zabliszt, zabpehely és a zabkorpa) - többféle rostot tartalmaz, finom, olcsó - igazi rostbajnok! További fontos tudnivalók a rostokról itt.

Mi van a kávéban?

A darált változatoknál nem lehetünk biztosak minden esetben afelől, hogy a kávé ténylegesen honnan származik, és rajta kívül mi van a keverékben. A kávécserjének két alapvető változata ismert, az arabika (Coffea arabica) és a robuszta (Coffea canephora). A termesztési környezetére érzékenyebb arabika íze jobb, ugyanakkor a robuszta koffeintartalma körülbelül másfélszerese az arabikáénak. A robuszta kevésbé érzékeny a termesztésének körülményeire, így olcsóbban állítható elő, ennek ellenére a világ kávétermésének kétharmadát az arabikafajták adják. A kereskedelemben kapható olcsóbb kávék elsősorban gyenge minőségű robusztából készülnek: minél olcsóbbak, annál gyengébb minőségű kávéból. A kávéhamisítás felderítése kiemelt minőségbiztosítási cél az élelmiszeriparban, ugyanis a termőhely és fajta alapján nagy árkülönbségeket lehet elérni.

A laboratorium.hu cikkéből kiderül, hogy szakembereink hogyan vizsgálták meg a különböző pörkölési szintű, és különböző termőterületekről (Brazília, Guatemala, India és Kolumbia) származó arabika szemes kávékat és kávéőrleményeket.

Az élet sója

Sokakban felmerül a kérdés: veszélyes lehet az egészségre az asztali só? Nem csak a só ismert negatív élettani hatásairól van szó, hanem az adalékanyagokról is. Ha valakinek nem jutna eszébe éppen ettől rettegni, bizonyos forgalmazók előszeretettel hívják fel a figyelmünket erre a jelenségre is, leginkább azért, hogy némi piaci előnyhöz jussanak a kiélezett versenyben.

De vajon mit is érdemes a sóban megvizsgálni? Valóban veszélyes-e az asztali só, vagy mindez csak átverés?

Minden kiderül a laboratorium.hu cikkéből.

A hasznos posztokat a független vizsgálólaboratóriumokat működtető Eurofins a Facebook oldalán is megjelentette.