A gőz miatt is kialakulhat szénmonoxid-mérgezés? A Laborkaland Online legfrissebb feladatából kiderül, hogy igen, éppen ezért rendkívül óvatosnak kell lenni azokban a kis alapterületű fürdőszobákban, ahol a meleg vizet előállító, nyílt égésű kazán is működik. Mivel ez a konstelláció igen gyakori Magyarországon, érdemes megoldani az online kémiaverseny ötödik feladatát.  A legfontosabb tudnivalók CO-mérgezéssel kapcsolatban...

A fűtési szezon beköszöntével sajnos gyakran hallunk akár halálos kimenetelű szénmonoxid-mérgezésekről. A híradásokban mindig felhívják a figyelmet arra, hogy vizsgáltassuk át a kazánunkat, a kéményünket, hiszen ezek nem megfelelő működése komoly veszélyforrás lehet. Azonban talán kevesebben tudják, hogy a tökéletesen működő és a rendeltetésnek megfelelően használt kazánok esetében is rendkívül komoly kockázata van a CO-mérgezésnek. És hogy mindennek a gőz az oka?

A gőz jelenléte akkor okozhat gondot, hogyha a kazán kis légterű, elégtelen szellőzésű helységben van, márpedig ez Magyarországon igen gyakran fordul elő. Mi is történik ilyenkor? A Laborkaland Online elnevezésű, középiskolásoknak szóló, internetes kémiaverseny legfrissebb feladata (I/5) ezt a jelenséget járja körbe.

Ahogy a játék szervezői fogalmaztak, az égés folyamán mindig keletkezik egy kevés szénmonoxid (CO). A baj akkor van, amikor a CO mennyisége megnő. Ennek oka többszörösen összetett. akkor is elégtelen lehet az égés, ha a kazánt jól kötötték be, és a rendeltetésének megfelelően működik.

A legfontosabb tényezők, amelyeknek egy időben kell jelen lenni a következőek: nyílt tüzelésű kazán, magas páratartalom, megfelelő légnyomás és szél, hogy a füstgázok ne tudjanak könnyen távozni. Emellett nem „árt”, ha a kéménybélés rozsdamentes acélból készült, ahogy azt egyébként a hatályos előírások megkövetelik. Ez utóbbinak azért van kulcsszerepe, mert a bélés nikkelt tartalmaz. A nikkel katalizátorként működik és elősegíti a szénmonoxid képződését. A reakció egyébként az ipar számára nem ismeretlen. Sőt… fontos alapanyagok gyártáshoz használják fel a szintézis gáz előállításakor keletkező szénmonoxidot. A magas hőmérsékleten a gáz és a vízgőz reakciójával nikkel jelenlétében ugyanis számottevő szénmonoxid keletkezik.

Sajnos ez a folyamat nem csak az iparban, hanem a lakásunkban is lejátszódhat, a legnagyobb eséllyel egy olyan kis alapterületű fürdőszobában, ahol nyílt égésű kazán működik. Az időjárási viszonyokon nem tudunk változtatni, de tehetünk azért, hogy minél kisebb eséllyel legyünk áldozatok.

Biztosítsunk megfelelő szellőzést fürdés idejére is a helységben, hogy ne alakuljon ki túl magas páratartalom!!!

És természetesen ne feledkezzünk meg a szokásos feladatokról sem: legyen mindig karbantartva a kazán, tisztíttassuk a kéményt, hogy a füst akadálymentesen távozhasson.

Akit érdekel a reakció lefolyása, netán kedvet érez ahhoz, hogy tesztelje kémiatudását, és további érdekességekre kíváncsi a kémia világából, látogasson el a www.laborkaland.hu weboldalra, Magyarország első online játékos kémiaversenyére, ahol hétköznapi példákon keresztül mutatják meg a kémia csodálatos világát! A fődíj: részvétel a Laborkalandon a Laboratóriumban és a Csodák Palotájában.

A levegővizsgálatokról itt olvashat részletesebben!

További érdekes cikkek a Laborkaland Online versenyről:

Fagylalt hűtés nélkül?

Panírból szappan

Netkémia: csodák online