Az Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium az elmúlt tizenöt évben diákok tucatjait segítette hozzá rangos tudományos fokozatok megszerzéséhez, emellett új módszerek kifejlesztésében is élen járt. A labor vezetője, Dr. Eke Zsuzsanna nemrég Pro Ingenio Oklevelet kapott, amelyet az oktatásért, a tehetséggondozásért ítélnek oda...
A felsőoktatásban több, mint tizenöt évvel ezelőtt egy gyümölcsöző együttműködés alakult ki az egyik legrangosabb magyarországi egyetem és egy független laboratórium között. Az Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratóriumot (EKOL) azért hozta létre az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara és Kémiai Intézete, valamint a WESSLING Hungary Kft., hogy a gázkromatográfia (GC), a folyadékkomatográfia (HPLC) és egyéb kapcsolt technikák alkalmazásával megvalósítható, új mérési módszereket fejlesszen ki.
Az immár tíz éves múlttal rendelkező, egyedülálló szellemi kutatóműhely óriási szerepet játszott a hazai kémiaoktatásban, hiszen az elválasztástechnika iránt érdeklődő diákok tucatjai kutattak, kutatnak a laboratóriumban, az ő szakmai előmenetelükben rengeteget számított az itt eltöltött idő, elég csak arra gondolni, hogy az elmúlt tíz évben 15 TDK-dolgozat, 49 szakdolgozat és 8 PhD-dolgozat született itt.
Mindemellett számos díjjal, kitüntetéssel is büszkélkedhetnek az EKOL diákjai és kutatói, nemrég Bodai Zsolt kapott Junior Prima-díjat, a legutóbb pedig Nyíri Zoltán „summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját”.
Szeptember 7-én az ELTE évnyitó ünnepségén Dr. Eke Zsuzsanna, az EKOL vezetője vehette át a Pro Ingenio Elismerő Oklevelet. A Pro Ingenio Nivó Díjat és a Pro Ingenio Elismerő Oklevelet a kiemelkedő tehetséggondozási tevékenység méltánylására hozták létre. A Pro Ingenio díj azoknak az ELTE-s oktatóknak, kutatóknak a megbecsülését szolgálja, akik a középiskolások és az egyetemi hallgatók tudományos tevékenységének elősegítéséért, kibontakoztatásáért és elismeréséért éveken át kiemelkedően eredményes, áldozatos munkát végeztek a tehetséggondozás bármely területén (témavezetői, tutori, mentori vagy szervezői feladatok ellátásával).
A peszticid-mérések, a szénhidrogének műszeres mérésének fejlesztése, a poliaromás szénhidrogének (PAH-ok) kimutatása vagy a csomagolóanyagok új vizsgálati módszereinek kidolgozása kapcsán egyértelművé vált ugyanis, hogy az egyetem keretein belül lezajlott vagy éppen folyamatban lévő kutatások nem csupán elvont tudományos eredményeket hoztak, hanem olyan módszerek születéséhez is hozzájárultak, amelyeket a független laboratóriumban már a gyakorlatban is alkalmaznak – legyen szó környezetanalitikáról vagy élelmiszer-vizsgálatról.
A diákok megismerték a legmodernebb technikákat, a leginkább jegyzett hazai intézményekben és vállalatoknál tudtak elhelyezkedni, kutatásaik kiemelt szerepet játszanak a hazai analitikában.