A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvízmintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni vízmintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Az eredmények arra utalnak, hogy szennyvíztisztító telepek a részecskék nagy részét eltávolítják, de ennek ellenére a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet – derült ki egy friss hazai kutatásból...

Az EU Duna Régió Stratégia (EUSDR) nemzeti koordinációját végző Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából hiánypótló tanulmány készült a „Mikroműanyagok a szennyvizekben – Szennyvízanalitika a magyarországi szennyvíztisztítókban a Duna mentén” címmel. A munkához a Magyar Víziközmű Szövetség nyújtott hátteret, elősegítve a kijelölt szennyvíztisztítókkal történő kapcsolatfelvételt és ezzel támogatva a vizsgálatokat végző Wessling Hungary Kft független laboratórium munkáját.

Két nagy, két közepes és egy kis kapacitású, a Dunába tisztított szennyvizet bebocsátó telepen 2021. június és augusztus között vettek mintákat két alkalommal is a befolyó nyers szennyvízből és az elfolyó tisztított szennyvízből, emellett a nagy méretű telepeken a szennyvíziszap minták is a vizsgálat tárgyát képezték. Annak érdekében, hogy a telepek kibocsátása és a Dunában mérhető koncentrációk összevethetőek legyenek, felszíni vízminták analízise is történt. A mintavételek és a minták előkészítése nemzetközileg elfogadott és a szakirodalomban publikált módszerekkel zajlott. A vizsgálatok során a mintákban található részecskeéket FTIR-mikroszkóppal azonosították, meghatározták a számukat és az anyagtípust is.

Korábbi tanulmányokhoz hasonlóan megállapítható volt, hogy a szennyvíztisztítók a befolyó szennyvíz mikroműanyag-tartalmát csökkentik, de az elfolyó tisztított szennyvízben kimutatható koncentráció még mindig nagyobb, mint a befogadó felszíni vizekben mért értékek. A nyers szennyvizekben 800‑4400 részecske/m3, a tisztított szennyvíz mintákban 12-85 részecske/m3, míg a felszíni víz mintákban 9-28 részecske/m3 értékben jelentek meg a mikroműanyagok. Ezek a hazai eredmények is arra utalnak, hogy a szennyvíz a felszíni vizekben lévő mikroműanyagok egyik forrása lehet. A szennyvíziszap-minták, mint potenciális felhalmozódási helyek vizsgálata is megtörtént. Itt 3‑94 részecske/kg koncentráció mutatkozott. A mintákban leggyakrabban polietilén, polipropilén és polisztirol anyagú részecskék megjelenése volt detektálható.

Jelen vizsgálatok eredménye túlmutat a konkrét számszaki értékeken, hiszen több módszertani fejlesztési igény is bemutatásra került, amelyeket nem pusztán nemzeti, hanem nemzetközi szinten szükséges végrehajtani. A jövőben a vizsgálatokat célszerű időben átfogóbb periódus (4-24 óra) alatt gyűjtött mintákra alapozni, a megfelelő mintatérfogat, illetve a megfelelő mintatömeg gyűjtése mellett. A szennyvíztisztító telepek és felszíni vizek további rendszeres vizsgálata javasolt, így nem csak a környezeti elemek aktuális állapotáról kaphatunk pillanatképet, hanem a mikroműanyagok forrásai és felhalmozódási helyei is beazonosíthatók. A módszertani ismeretek bővülése elősegíti a nemzetközi harmonizációt, szabványosítást, politikai döntéshozatalt és jogalkotást is.

További részletek a Duna Régió Stratégia honlapján olvashatók