A sokéves hagyományoknak megfelelően a WESSLING Nonprofit Kft. által szervezett jártassági vizsgálati program, azaz a QualcoDuna idén januárban is megrendezte az előző, 2018-as évet összegző zárókonferenciáját. Az ismételten teltházas, jó hangulatú szakmai eseményen hasznos tanácsok is elhangzottak a többek között a laboratóriumi jártassággal vagy a mintavétellel kapcsolatban, és a közönség azt is megtudta: januártól már az ivóvízben is kötelezően vizsgálni kell a glifozátot...

Szegény Zsigmond, a WESSLING Nonprofit Kft. QualcoDuna jártassági vizsgálati programjának vezetője elmondta: sikerült megfelelni a legfontosabb célkitűzéseknek, így 2018-ban is sikeresen és fenntartható módon végezték el a hagyományos laboratóriumi (kémiai és biológiai) jártassági vizsgálatok szervezését, tervezését és értékelését, emellett továbbfejlesztették a mintavételi vizsgálatokat, és megújították az akkreditálásukat is.

A több mint 40 éves múltra visszatekintő program kémiai, biológiai és mintavételi jártassági vizsgálatokban való részvételre kínál lehetőséget környezeti mátrixok széles körében  - elsősorban vizsgálólaboratóriumok és mintavevő szervezetek számára.

A környezeti, élelmiszer- és egészségbiztonsági vizsgálatokat végző független laboratórium, azaz a WESSLING nonprofit kft-je szakértőinek vezetésével zajló QualcoDuna program 2018-ban 146 partnert, laboratóriumot szolgált ki akkreditált módon, az MSZ EN ISO/IEC 17043:2010 szabvány szerint.

Az újraakkreditálás megtörtént: az EA auditorok részvételével zajló 2018. június 27-i helyszíni szemle remekül sikerült. „Megszereztük az akkreditációt az előző években felvett paraméterekre, azaz a szennyvíziszap/fenéküledék mintáknál a szerves toxikus vegyületcsoportokra (PAH, PCB, EPH) és a Se-re, fürdővizek laboratóriumi jártassági vizsgálatára (27 paraméter), ivóvíznél Ba-ra, hidrobiológiai vizsgálatoknál pedig a szaprobitásvizsgálatokra, a 2017-es évhez képest újdonság volt mindemellett az ivóvíz mintavételi jártassági vizsgálat sikeres elindítása is ” – mondta el Szegény Zsigmond, aki ezúttal is elsorolta, melyek voltak a résztvevők által leggyakrabban elkövetett, jellemző minőségirányítási hibák. Kiemelte a minták nem megfelelő kezelését, az útmutatók, az oktatás és a képzettség hiányát, a túlterheltséget, a gyakorlatlanságot és a figyelmetlenséget, a nem megfelelő szoftvereket, a vegyszerek szennyezettségét, vagy éppen a rossz módszerek alkalmazását.

A program vezetője az idei év legfontosabb céljait is felvázolta: a mintavételi JV-k értékelését és a bizonyítványok kiadását a FORRÁS programban végzik majd, emellett továbbfejlesztették a mintavételi jártassági vizsgálatok értékelési rendszerét is. Még szorosabb lesz a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködéssel való kapcsolat, az ILAC-G8:3/2009  útmutatónak való megfelelés véleményezéséhez a „prototípus” már kész van.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a www.qualcoduna.huhonlap hamarosan a www.qualcopt.hu -ra változik, ahogy az e-mail-cím is infoqualcoduna.hu–ról infoqualcopt.hu–ra. Mindez a jelentkezéseket nem zavarja, hiszen csak 2019 márciusától indul el az új honlap. A változtatás oka, hogy a QualcoDuna mellett QualcoDanube és Qualco-MAE néven is külön jártassági vizsgálati programokat is végeznek egyéb területeken.

Az idén február 8-ig lehet még jelentkezni, a honlapon (a jelenlegin, azaz a www.qualcoduna.hu-n) az általános feltételek és a programajánlat mellett megtalálható a megrendelő űrlap, az „Elektronikus ügyintézés” használatával pedig online módon is leadható a megrendelés.

­                                       *

Laboratóriumi jártasság kezelése című előadásában Dr. Vékes Erika, a Nemzeti Akkreditáló Hatóság  főosztályvezető-helyettese beszélt többek között az Akkreditálási Ellenőrzési Ciklusprogramról, a jártassági vizsgálatokra vonatkozó szabványról, számos hasznos tanáccsal látta el  a résztvevőket a jártassági igazolással kapcsolatban.

„Nincs ’konzerv’ ciklusprogram, minden eljárás, minden akkreditált ügyfél teljesen egyedi, ahogy minden akkreditálási ciklusprogram is az” – vonta le a legfontosabb következtetést a NAH szakértője.

Zsom József, a WESSLING Hungary Kft. logisztikai osztályvezetője sok-sok év tapasztalatát összegezve hívta fel a figyelmet a mintavétel során elkövetett leggyakoribb hibákra.  Ilyenek például az előírások be nem tartása, a körülmények figyelmen kívül hagyása, a nem megfelelő eszköz alkalmazása, a homogenitás problémája vagy a mintavételi eszközök tisztaságának problémája.

A szakember azt tanácsolta, hogy minden esetben olvassuk el a kapott utasításokat, mintavételi tervet, dokumentációt, gondosan készítsük össze a szükséges eszközöket, és indulás előtt ellenőrizzük a meglétüket, megfelelő működésüket. Érdemes már fejben mindent előre elvégezni, és legyünk tisztában az általunk használt készülékek működésével is.

Glifozát a környezetben című előadásában Dr. Szigeti Tamás üzletfejlesztési igazgató (WESSLING Hungary Kft.) részletesen bemutatta a közönségnek a „korosodó gyomirtót”. A hetvenes évek óta világszerte használt növényvédő szernél ugyan már korszerűbb anyagokat is kifejlesztett a vegyipar, ám a glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében - a mai napig rendkívül elterjedt, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat.

Idén január elsejétől lépett hatályba Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet módosítása, amelyben kibővítették az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáját: immár vizsgálni kell a hírhedt, számos vitát kiváltó és gyakorlatilag az egész földgolyót beborító, szinte minden gazdaságban jelen lévő növényvédő szert, azaz a glifozátot, valamint annak bomlástermékét, az AMPA-t is...

Mindez rendkívül fontos információ a víziközmű-szolgáltatóknak, illetve azoknak a laboratóriumoknak, amelyek ivóvízvizsgálattal foglalkoznak.

Nagy László, az AKTIV INSRTUMENT Kft. ügyvezető igazgatója a műszeres analitikai aktualitások és újdonságokat mutatta be a hallgatóságnak, Novák Márton, az UNICAM Magyarország kereskedelmi képviselője pedig a hármas kvadrupol és a Q Exactive Orbitrap rendszereket hasonlította össze a mennyiségi meghatározás szempontjából.

A jó hangulatú tanácskozáson külön szekcióban Báskay Imre biológus szakértő  ismertette a 2018. évi biológiai vizsgálatok eredményeit, tapasztalatait. A megbeszélés során aktív szakmai eszmecsere bontakozott ki.