Közérdekű és tájékoztató honlapunkon már cikkek tucatjait közöltük arról, hogy milyen izgalmas és sokszínű vizsgálatokat végeznek egy független laboratóriumban. Na de gondolná-e valaki, hogy a laboratóriumban még laboratóriumot is vizsgálnak? Ez a cikk a jártassági vagy más néven körvizsgálatokról szól...

Hogy miért van szükség jártassági vizsgálatokra? Ha nagyon hivatalosan szeretnénk fogalmazni, azt mondanánk: azért, hogy a laboratóriumok minőségbiztosítási rendszerének a hatékonyságát egy külső, nyilvánosságra nem hozott vizsgálatsorozattal megítéljük.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egy bizonyos területen tevékenykedő laboratóriumok mérési eredményeik pontosságát úgy tudják a legjobban igazolni, hogyha ugyanazokat a mintákat megmérik, majd a mérési eredményeiket egy általuk hitelesnek és mértékadónak elfogadott laboratóriummal leellenőriztetik. Így már a körvizsgálat szó is értelmet nyer, ahogy a jártasság kifejezés is, hiszen azok a laboratóriumok, amelyek megfelelő pontossággal mérték meg a mintát, elmondhatják magukról, hogy az adott területen rendelkeznek a megfelelő jártassággal.

Így fordulhat tehát elő, hogy a laboratóriumok is laboratóriumba kerülnek, ha nem is a szó szoros értelmében, de az általuk mért értékek tekintetében mindenképpen.

A valódi értékhez minél közelebbi eredmény elsősorban a felelősség miatt fontos. Azok az anyagok, amelyeket mérünk az élelmiszerekben, gyógyszerekben, az ivóvízben vagy akár a humán vérben és vizeletben, mind jelentősen befolyásolják az életünk minőségét.

Az élővilág számára nélkülözhetetlen környezeti elemek (víz, talaj, levegő) vizsgálata lényeges feladat a témában érdekelt laboratóriumok számára. Az EU jogrendje szerint az ivóvíz is élelmiszernek minősül, ezért a különböző eredetű vizek vizsgálata nem csak környezetvédelmi, technológiai, hanem élelmiszer-biztonsági szempontból is fontos.


A vízvizsgáló laboratóriumok körvizsgálatát régebben a VITUKI végezte, annak felszámolása után azonban a laboratóriumunk által működtetett QualcoDuna program vette át ezt a fontos feladatot.

Az alábbi számok jelzik, mennyire fontos is ez a feladat: 2014-ben nyolc témakörben 144 laboratórium eredményeit értékeltük, 113 féle vizsgálandó paramétert határoztunk meg, a több mint 600 kiértékelést adtunk közre, több mint 3500 3532 mintát osztottunk ki, összesen pedig 11228 vizsgálati eredmény érkezett.

Hogyan zajlik a jártassági vizsgálat?

Ahogy már említettük, minden résztvevő azonos mintát kap, a mintaegység egy tételből származik, és alapfeltétel a homogenitás és a stabilitás is. A jártassági vizsgálatnak ugyanis éppen az a lényege, hogy a résztvevők azonos tulajdonságú mintákat kapnak, ezeket megvizsgálják, és a beküldött eredményeket a jártassági vizsgálat szervezője értékeli. Azt is mondhatnánk, hogy ez egy olyan külső minőségbiztosítás, amely a résztvevők számára gyakorlati megmérettetést jelent.

A jártassági vizsgálat lebonyolítójának a felelőssége az, hogy a szervezés, illetve az átfogó tervezés megfelelő legyen, a vizsgált minták azonos tulajdonságokkal rendelkezzenek, és az értékelés minősége is az előírásoknak megfelelően történjen.

A jártassági vizsgálatokban résztvevők legfőbb célja pedig a megfelelő vizsgálati teljesítmények igazolása. Ez egy objektív, független megmérettetés a laboratóriumok számára, amelyből az ügyfelek is profitálnak, hiszen megbízható eredményeket kapnak

Módszerek:

Számos módszer szerint zajlik az értékelés. Ezek közül az egyik, a z-score-alapú értékelési rendszer egy háromfokozatú értékelés. A z-érték nagy előnye, hogy a megfelelő határokhoz közelítve, annak kétharmadánál meghatároz egy kétséges (de még nem feltétlenül hibajavító) zónát. Egy laboratórium akkor végzi tisztességesen a munkáját, ha egy adott intervallumban, vagy egy határértékhez viszonyítva van pontossági tartaléka!

Ebben segít az En számon alapuló értékelési rendszer, mert a résztvevőknek a mérési eredmények mellé a (kiterjesztett) mérési bizonytalanságot is meg kell adniuk. Az En szám tehát arra ad választ, hogy a résztvevő jól becsüli-e meg a mérése kiterjesztett bizonytalanságát. Ennek egyik legnagyobb előnye, hogy az illető laboratórium a saját – a minőségirányítási dokumentációjában rögzített – képességeihez igazodik.

Vízvizsgáló laborokról lévén szó, természetesen nagy hangsúlyt fektetünk a hagyományos kémiai és hidrobiológiai jártasságok továbbvitelére.  Mikrobiológia terén például fontos feladat a klorofill-koncentráció meghatározása, a fitoplankton-vizsgálat, a szaprobitási index meghatározása, illetve a toxikológiai vizsgálatok.

A résztveők leggyakoribb hibái közé tartozik a nem megfelelő mintavétel, a mértékegységhibák vagy a nem megfelelő hígítás.

A jártassági vizsgálatok a szervező részéről hihetetlen odafigyelést és pontosságot igényelnek: átfogó tervet kell készíteni, pontosan értékelni, jóváhagyni a zárójelentést – hogy csak a három legfontosabbat emeljük ki a számtalan egyéb feladat közül.  A titkosság biztosítására is oda kell figyelni, valamint arra, hogy a résztvevők ne játsszanak össze egymással.

Összegzésként elmondható, hogy egy jártassági vizsgálat – amelyből évente négy nagyobb kört rendeznek – akkor eredményes, ha a résztvevők gyorsan kapnak értékelést, és tanulnak a hibáikból.

És még valami… Miért fontos az akkreditáció?

A Nemzeti Akkreditáló Testület az MSZ EN ISO/IEC 17043:2010 szabvány szerint akkreditálta a QualcoDunát! A NAT-akkreditációval a minőségirányítási követelményeket a jártassági vizsgálat szervezője egy külső testület által ismertette el. Az akkreditáció fontos elismerést jelent, hiszen ez a laboratórium elkötelezettségét a minőség folyamatos biztosításában és fejlesztésében.

És persze – nem utolsó sorban – a jártassági vizsgálatban résztvevők számára is többek között ez az okirat garantálja, hogy a vizsgálat vezetője hiteles, megbízható, jó munkát végez, és méltó arra, hogy más laboratóriumok eredményeit vizsgálhassa.