Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Élelmiszer-vizsgáló Laboratóriuma a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) közösen az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb és legnagyobb volumenű Hungalimentaria konferenciáját bonyolította le április közepén: két napon át közel 400 résztvevővel, 60 előadással, 20 kiállítóval a legfontosabb aktuális kihívásokat elemezve tanácskoztak a hazai élelmiszer-biztonság meghatározó szereplői. A konferencia legfontosabb előadásait cikksorozatban dolgozzuk fel, és azok prezentációit közzétettük a Hungalimentaria honlapján is. Hogyan viselkednek a mikrobák a laboratóriumban, és hogyan lehet azokat a lehető leggyorsabban azonosítani? Mi a helyzet az élelmiszer-allergének ellenőrzésével és az ivóvíz szabályozásával? Elsőként az Eurofins-csoport magyarországi eredményeit mutatjuk be...

Hogyan viselkednek a mikrobák laboratóriumban? Mire jók a challenge-tesztek?

A challenge-teszt során laboratóriumi körülmények között vizsgálják meg, hogy meghatározott környezeti feltételek mellett egy adott patogén mikroba hogyan viselkedik és jelent-e bármilyen kockázatot élelmiszer-biztonsági szempontból. A teszt alkalmas egy technológiai folyamat/tárolás validálására és a fogyaszthatósági idő meghatározása – mondta el Vadasi Tamás, a WESSLING Hungary Kft. jogutódjaként működő Eurofins Analytical Services Hungary Kft. budapesti laboratóriumának élelmiszerbiztonsági üzletágvezetője.

Ezekre a típusú tesztekre elsősorban abban az esetben lehet szükség, ha az esetleges kórokozók jelenlétét és esetleges szaporodását szeretnénk ellenőrizni, új terméket fejlesztenénk, módosítanánk egy már forgalomban lévő termék összetételét vagy a technológiai folyamatot, illetve validálni kívánjuk a hőkezelési folyamatokat. Jó példa erre a konzervgyártás során a hőkezelés szükségletének megállapítása a C. botulinum túlélésének modellezésével vagy a Listeria monocytogenes túlélésének vizsgálata hűtve tárolt, fogyasztásra kész élelmiszerekben.

A challenge teszt időtartama, hőmérséklete és a beállított kísérleti körülmények a kívánt fogyaszthatósági és/vagy vizsgálati időtartamot és hőmérsékletet jellemzik. A kezdeti és a végpontokban, és közötte legalább háromszor ajánlott mintát venni. Fontos információt tartogat számunkra, az, ha a fogyaszthatósági idő letelte után is veszünk mintát, valamint érdemes feltérképezni a termék természetes mikroflóráját – emelte ki Vadasi Tamás, hozzátéve, hogy a tesztre vonatkozó előírások az elmúlt 15 évben többször változtak, ám azok célja - a biztonságos eltarthatósági vagy fogyaszthatósági idő meghatározása – változatlan maradt.

Élelmiszer-allergének ellenőrzése a laboratóriumban:

Az Eurofins Food Analytica élelmiszer-vizsgáló laboratórium hosszú évek óta végez allergénméréseket, mégpedig rendkívül nagy jártassággal. Amint azt Ábrahám Csaba, a nagy múltú gyulai laboratórium vezetője elmondta, éves szinten 20 ezer allergénmérést hajtanak végre, nem csak hazai, hanem számos más országból származó (cseh, szlovák, lengyel, román, portugál, török) mintákból is, és rendkívül gyorsan, akár egy nap alatt is képesek eredményt szolgáltatni.

Kép: az Eurofins Analytical Services Hungar Kft. tudásközpontja Budapesten

A tizennégy allergén vizsgálata során a laboratóriumi szakembereknek azonban számos kihívással is szembe kell nézniük: több módszer, technika létezik (ezek közül kiemelkedik az ELISA- és a PCR-technika), a különböző módszerek alkalmazásával mért eredmények pedig eltérőek lehetnek egymástól. Mivel a glutén kivételével nincsenek határértékek, a gyártóknak azonban jelölési kötelezettségük van az allergénekre vonatkozóan, rendkívül nagy felelősséggel jár annak kimondása, hogy az adott termék egyáltalán tartalmaz-e ilyen anyagot. A Food Analytica szakemberei nagy biztonsággal adnak választ erre a kihívásra is, mindemellett Ábrahám Csaba felhívta a figyelmet a mintavétel fontosságára: bármilyen jól vizsgál is a labor, a nem megfelelő mintavétellel könnyen el lehet rontani az eredményt.

A 14. Hungalimentariáról:

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a több, mint 30 éves szakmai múlttal rendelkező, a WESSLING Hungary Kft. jogutódjaként működő Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium közös szervezésében, valamint több, mint 20 kiállító és támogató részvételével megvalósuló 2023-as Hungalimentarián két napon át, nyolcféle szekcióban, csaknem 60 előadás hangzott el. A program a lehető legváltozatosabb témákat ölelte fel: tejtermékek hamisítása, törvényi változások az ivóvíz és más élelmiszerek tekintetében, a csomagolóanyagokból kioldódó vegyületek, a GMO-k, mikotoxinok vizsgálata, alternatív fehérjeforrások, tiltott hatóanyagok fogyasztószerekben és a potencianövelőkben, növényi eredetű, mérgező anyagok az élelmiszerekben, a hatósági ellenőrzés fontossága, a mintavétel szerepe, a probiotikumok definíciója, a karbonlábnyom-elemzés az élelmiszer-ellátási lánc mentén, digitális azonosítás a csomagolás élethosszon át tartó nyomkövetéséért, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek ellenőrzésének módszerei. A látogatók előadásokat hallhattak a közétkeztetési és a táplálkozás-egészségügyről is.

A Hungalimentaria előadásainak nyilvános diáit itt tekintheti meg!

Új szabályozás vonatkozik az ivóvízre

Az ivóvízzel kapcsolatos legfontosabb kérdés napjainkban talán az, hogy egyáltalán van-e belőle elegendő, jut-e mindenkinek. Ez a probléma nem csak a fejlődő országokat érinti, hiszen bármilyen meglepő, de még az Európai Unióban sem fér hozzá mindenki az egészséges ivóvízhez – mondta el Palotai Zoltán, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Környezetvédelmi Üzletágának vezetője, aki a MAVÍZ képviseletében nemrég maga is részt vett a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) irányításával lezajlott törvényalkotó munkában.

A fent vázolt probléma súlyosságára való tekintettel ugyanis mind az európai mind pedig a hazai szabályozásban megjelentek új és fontos, az ivóvíz vizsgálatára vonatkozó paraméterek, amelyek még biztonságosabbá teszik legfontosabb élelmiszerünk fogyasztását: ilyenek többek között a Biszfenol A, a PFAS-vegyületek, a haloecetsavak, a mikrocisztin-LR, a klorát, az urán a szomatikus kolifágok, a legionella, illetve a házas amőbák.

A kockázatelemzésben változás, hogy a vizsgálat mind a kivételi pont vízgyűjtő területe, mind a vízellátó rendszer, mind pedig a házi rendszer alapján történik. A hatóságnak nagyobb mozgástere van az ellenőrzésre (az adott terület specifikumainak megfelelően a kötelező paramétereken túl mást is lehet vizsgálni).

Érdekes és elgondolkodtató adat, hogy az ivóvíznek mindössze 2-4 %-át használjuk valóban ivásra és főzésre a háztartásban – zárta gondolatait Palotai Zoltán.

Hogyan lehet gyorsan azonosítani a baktériumokat? A MALDI-TOF módszerről

A MALDI-TOF egy mátrix-asszisztált lézer deszorpciós ionizációs, repülési idő mérésen alapuló tömegspektrometriás (MS) módszer, amely óriási fejlődést hozott a baktériumok és gombák fajszintű azonosításában – mondta el Fornyos Kinga az Eurofins Vetcontrol Kft. képviseletében.

A laikusok számára első hallásra a tudományos-fantasztikus regények kifejezéseit idéző eljárással rendkívül fontos információt kaphatunk a molekula méretéről és tömegéről nemzetség- és faj szintű identifikáció céljából.

A vizsgálatok a mikroorganizmusok fehérjeprofiljai révén valósulnak meg, és nagy segítséget nyújtanak a szakembereknek az élelmiszergyártás, a klinikai diagnosztika és az állatgyógyászat területein, valamint a tudományos kutatások során. A módszer nagy előnye az immunológiai és DNS alapú módszerekkel szemben az, hogy nem igényel specifikus antitesteket, primereket és próbákat.

A MALDI-TOF egy rendkívül egyszerű és gyors eljárás: 96 minta identifikációja maximum 1-1,5 óra megtörténik. Az értékelésben egy felhasználóbarát szoftver, illetve a gyártó által biztosított tömegspektrumkönyvtár áll a szakemberek segítségére rendelkezésre.

„Biztonságos, jó minőségű élelmiszerrel látjuk el a hazai lakosságot” – a Hungalimentaria legfontosabb üzenete

Az élelmiszer-biztonság, a szabványalkotás, a körforgásos gazdálkodás, a problémák kezelésének együttes megoldása szempontjából is a vizsgálólaboratóriumok és a stratégiai gondolkodás fontosságára hívták fel a figyelmet a hazai élelmiszer-biztonság fontos képviselői: dr. Felkai Beáta Olga az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke és Dr. Zanathy László a Nébih mellett az eseményt szervező Eurofins Analytical Services Hungary Kft. független laboratórium ügyvezető igazgatója. A plenáris előadásokról részletesen ebben a cikkben olvashat. A Hungalimentaria jelentőségét mutatja az is, hogy a konferencia fővédnöke Dr. Nagy István agrárminiszter volt. A konferencián az élelmiszer-vizsgáló laboratóriumok szakemberei, a hatóságok kutatói és az élelmiszeripar legfontosabb hazai szereplői mellett a fogyasztók is fontos, aktuális eredményeket ismerhettek meg.

Miért kell vizsgálni a tropán alkaloidokat? Rendeleti háttér és analitikai tapasztalatok

Nadragulya, beléndek, csattanó maszlag, kokacserje… A felsorolt növények közös jellemzője, hogy mindegyik tartalmazhat a központi és a perifériás idegrendszerre ható vegyületeket. A gyomnövényekből az élelmiszerekbe és takarmányokba a betakarítás során esetlegesen bekerülő anyagokat rendszeresen vizsgálni kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleménye és az Európai Bizottság élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokról szóló rendelete alapján.

„A 2021-es szabálymódosítás értelmében egyes élelmiszereknél új felső határértékeket határoztak meg a tropán alkaloidokra vonatkozóan. Ilyenek a gabonaalapú bébiételek, egyes gabonafélék, illetve a gyógyteák is. Sajnos nem csak a rendeleti háttér indokolja az odafigyelést, hanem az is, hogy hazánkban is gyakran fordultak elő termékvisszahívások, illetve a vizsgálatok alatt kiderült pozitív esetek” – mondta el Balázs Gábor, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. munkatársa.

A tropán alkaloidok úgynevezett másodlagos metabolitok, amelyek természetes módon előfordulnak többféle növényben is. Amennyiben ezek termésközelben nőnek, úgy a betakarítás során bekerülhetnek az élelmiszerláncba, nagyobb mennyiségben a szervezetbe kerülve pedig befolyásolják a központi- és a vegetatív idegrendszer működését, szájszárazságot, pupillatágulást, szívritmuszavart, és egyéb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.

A laboratóriumoknak a tropán alkaloidok közül az atropint és a szkopolamint mindenképpen meg kell tudniuk határozni. Erre a két vegyületre az EFSA szigorú határértéket is megállapított: a csecsemők és a kisgyermekek számára készült bizonyos kölest, cirkot és hajdinát, valamint az ezekből származó termékeket tartalmazó, feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek esetében ez az arány 1 μg/kg. 2022. szeptember 1-től kukoricára, hajdinára, kölesre, gyógynövényforrázatok alapjául szolgáló szárítmányokra is szigorú határértéket határozott meg az Európai Bizottság vonatkozó rendelete.

Mind a termelőknek, mind pedig az élelmiszeripari vállalatoknak, forgalmazóknak érdemes tehát kifejezetten figyelni a tropán alkaloidok jelenlétére termékeikben, és fontos elvégezni azok rendszeres laboratóriumi vizsgálatát is. Az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. Élelmiszervizsgáló Laboratóriumában mindkét vegyületet vizsgálják, mégpedig rendkívül komoly, kromatográfiás és tömegspektrometriás módszerekkel.

Színkód a kereskedőknek a növényvédőszer-szennyezettség ellenőrzésére

A Fruitmonitoring a kereskedelmi társaságok közös növényvédőszer-maradék ellenőrző rendszere, amelynek célja, hogy aktuális áttekintést adjon az elsősorban németországi piacon forgalmazott áruk szermaradvány-helyzetéről – tájékoztatott Tóth Emese, az Eurofins Analytical Services Hungary Kft. munkatára.

A Fruitmonitoring rendszerén keresztül folytatott laboratóriumi méréseknek köszönhetően már a forgalomba hozatal előtt kiszűrhetők a növényvédőszer-maradékokat tartalmazó minták. A közel 600 vegyület egyidejű és gyors detektálására képes Eurofins Analytical Services Hungary Kft. értékes adatokkal segíti a növényvédőszereket határérték felett tartalmazó gyümölcsök, zöldségek kiszűrését.

A laboratóriumi vizsgálatok eredményei anonim módon kerülnek a Fruitmonitoring központi rendszerébe kerülnek, ahol a laboratóriumi jegyzőkönyv feltöltése mellett a rendszer saját értékelése szerint a könnyű áttekinthetőség érdekében a minták zöld (alacsony vagy nem kimutatható szennyezettség), sárga (határérték közeli koncentráció) és piros (túllépés) színkódokat kapnak. A hazai akkreditált laborok közül egyedül az Eurofins rendelkezik jogosultsággal a rendszerhez.