Miért van szükség az adalékanyagokra? Nincs-e belőlük túl sok? Mi szabályozza a használatukat? Tulajdonképpen mit jelentenek az E-számok? A biztonságos vendéglátásért ügyködő TOP-Higiénia honlap új sorozatában választ ad a mindenkit érdeklő kérdésekre...
A modern és korszerű élelmiszer gyártása nem nélkülözheti az adalékanyagok használatát. A vásárlók keresik a széles termékválasztékot, a gyártók pedig törekednek a költségek minimalizálására, és a lehető legegyszerűbben kivitelezhető technológiák alkalmazására. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges a stabil, könnyen kezelhető anyagok használata, ami lehetővé teszik a megbízható, állandó minőségű termékek gyártását.
Milyen okokból használnak adalékanyagokat?
- Növelik az eltarthatóságot
- Visszaállítják a gyártás során kifakult színt
- Pótolják a feldolgozás során csökkent ízanyagokat
- Biztosítják a kívánt állagot
- Kalóriamentes, de édes ízt eredményeznek
A cél tehát a kívánt érzékszervi, kémiai, fizikai és mikrobiológiai állapot kedvező befolyásolása. Mi, vásárlók is elvárjuk ezeket a kedvező tulajdonságokat a gyártóktól, csak talán nem gondoljuk végig, hogyan valósítják ezt meg.
Mégis feltehető a kérdés: nem használnak-e túl sok adalékanyagot a gyártók a termelés során?
Jogos az aggodalom. Néhány esetben az olcsóság elérése a cél, így a drágább alapanyagot olcsóbb adalékanyagokkal pótolják. Ezért minden esetben nézzük meg a gyanúsan olcsó termék címkéjét, és ha azt olvassuk, hogy több, mint hat féle adalékanyagot használtak, megfontolandó a vásárlás - írta Fenyvesiné Bakos Mária, a felelősen gondolkodó vendéglátósokat akkreditált vizsgálatokkal, mintavételekkel és szaktanácsadással segítő TOP-Higiénia rendszer szakértője.
Szabályozzák-e az adalékanyagok felhasználását?
Az élelmiszer-adalékanyagokat és azok felhasználási szintjét egy Európai Uniós rendelet szabályozza. Ez a 1333/2008/EK rendelet az élelmiszer-adalékanyagokról. A rendelet egy igen tekintélyes terjedelmű olvasmány (közel 400 oldalon keresztül sorolja az adalékanyagok felhasználásának szabályait).
A szabályozás elsődleges célja, hogy az adalékanyag az emberi egészséget nem veszélyeztetheti, továbbá, hogy csak indokolt esetben és mennyiségben használható. Azoknál az adalékanyagoknál, ahol nincs egészségügyi kockázat, ott a gyártóra bízzák a szükséges és indokolt mennyiség beállítását.
Hogyan is határozza meg a rendelet az adalékanyag fogalmát pontosan?
A hivatkozott rendelet szerint „élelmiszer-adalékanyag„ bármely olyan anyag, amelyet – tekintet nélkül arra, hogy van-e tápértéke vagy sem – élelmiszerként önmagában általában nem fogyasztanak, és nem használnak élelmiszerek jellemző összetevőjeként, továbbá, amelynek az élelmiszer gyártása, feldolgozása, elkészítése, kezelése, csomagolása, szállítása vagy tárolása során az élelmiszerhez technológiai célból történő szándékos hozzáadása azt eredményezi vagy eredményezheti, hogy önmaga vagy származékai közvetlenül vagy közvetve az élelmiszer összetevőjévé válik.”
A lényeg tehát, hogy az adalékanyagot szándékosan teszik az élelmiszerhez valamilyen célból, és azt a késztermékkel mi el is fogyasztjuk.
Milyen csoportosítást lehet ezek között tenni?
A jogszabály technológiai funkciói alapján csoportosítja az adalékanyagokat pl. étkezési savak, tartósítószerek, színezékek stb. Ezeket a csoportneveket az élelmiszerek címkéjén az összetevők között jelölni is kell a gyártónak. Így pontosan megjelölve, milyen célból adta azt az élelmiszerhez.
Hogyan azonosítják az adalékanyagokat?
A korrekt fogyasztói tájékoztatás megkívánja, hogy minden felhasznált alapanyagot, köztük az adalékokat is feltüntessenek az összetevők között. Mivel az európai piacon a kereskedés szabad, és a gyártást sok esetben optimalizálják, így a címkék sem csak az adott ország nyelvén készülnek. A pontos tájékoztatás és a fordításokból adódó hibák elkerülése érdekében alakították ki az adalékanyagok azonosításához az E-számkódrendszert. Ezt úgy kell elképzelni, mint az autók rendszámát, az E-számmal pontosan be lehet azonosítani az adott vegyületet. Minden engedélyezett vegyület rendelkezik ilyen számmal, például az aszkorbinsav (C-vitami) is, amelyet antioxidánsként használnak az élelmiszergyártás folyamatában.
Bárki, aki szeretné megtudni, hogy pontosan mit is tartalmaz az általa megvásárolt étel, forduljon a hatósághoz, vagy független élelmiszer-vizsgáló laboratóriumhoz!