Változik az ivóvíz minõségére vonatkozó hazai szabályozás, egyre több növényvédõ szert kell vizsgálni - köztük a hírhedt glifozátot is. A Víz Világnapjához kapcsolódóan egy másik fontos területre is felhívja a figyelmet egy független laboratórium: a magyarországi vízmûrendszerekben végzett mikromûanyag-vizsgálatok eredményeit nemrég publikálták a Vízmûpanoráma szaklapban...

Az EMMI tisztifõorvosi feladatokért felelõs helyettes államtitkára nemrég módosította azoknak a peszticideknek (növényvédõ szereknek) a körét, amelyeket 2018-tól kötelezõ vizsgálni. A környezetben már hosszú évtizedek óta jelen lévõ perzisztens klórozott növényvédõ szerek (ilyen például a DDT) mellett a vízbázisok biztonságát a mezõgazdaságban használt új vegyületek is kockáztatják, amelyek a bomlástermékeikkel, azaz metabolitjaikkal együtt tovább szélesítik a vizsgálandó molekulák körét – mondta el az InGreen környezetipari magazinnak Palotai Zoltán, a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium környezetvédelmi üzletágának vezetõje.

Vizsgálni kell a glifozátot!

Elég csak a hírhedt, számos vitát kiváltó, gyakorlatilag az egész földgolyót beborító, és szinte minden gazdaságban jelen lévõ növényvédõ szerre, a glifozátra, illetve annak metabolitjára, az AMPA-ra gondolni, amely vegyületeket hamarosan ugyancsak kötelezõ vizsgálni.

Palotai Zoltán kiemelte, hogy míg az agrárium közel ezer vegyületet használ, a törvényalkotónak rendkívül nehéz meghatároznia, melyek legyenek a vizsgált célkomponensek egy adott országban. Mindenki tudja, hogy a maximális biztonságot az jelentené, ha a teljes spektrumot vizsgálnák, ám ez reálisan nem teljesíthetõ, hiszen túlmutat a kockázat megszüntetéséhez szükséges befektetések ésszerûségén.

Jelentõsen bõvül az ivóvízben kötelezõen vizsgálandó növényvédõ szerek köre

Mindazonáltal egy olyan átfogó vizsgálati csomag, amelyet például a Wessling laboratóriuma a maga 600 vegyületével képes nyújtani a szolgáltatóknak – köztük természetesen a 2018-tól és 2019-tõl kötelezõen vizsgálandó komponensekkel – már megnyugtató választ tud adni a felmerülõ kockázatokra

Ez azért fontos, mert így még biztonságosabbá válik az ivóvíz-szolgáltatás és -fogyasztás, mindemellett pedig Magyarország egyre jobb összhangba kerül az EU Víz Keretirányelv elõírásaival, valamint az emberi fogyasztásra szánt víz minõségérõl szóló 98/83EK-rendelet szemléletével.

Mikromûanyag-vizsgálatok a közmûvekben

A mikromûanyagok elõfordulását az elmúlt években számos helyen leírták, köztük európai tavakban (pl. Garda-tó) és folyókban (Duna, Rajna). A mikromûanyagok potenciális kockázatainak kutatása ugyan még kezdeti fázisban tart, azonban több esetben megállapították, hogy élõlények tápcsatornájába kerülve gyulladásos folyamatokat indukálhatnak. További problémát jelent a gyártás során használt toxikus vagy hormonháztartást zavaró anyagok (biszfenol-A, ftalátok és polibrómozott-difenil-éter égésgátlók) kioldódása, illetve a környezeti szennyezõk (pl. policiklikus aromás szénhidrogének – PAH-ok, poliklórozott bifenilek, DDT) mikromûanyagok felületéhez történõ kötõdése, melyek így jóval koncentráltabb formában juthatnak az élõlények szervezetébe – olvasható a Magyar Víziközmû Szövetség lapjában, a Vízmû Panorámában.

A mikromûanyag új környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi veszélyforrás: már nem csak a tengerekben, de a felszíni vizekben és a víziközmûvekben is kimutatható

A cikket jegyzõ és a mikromûanyagok hazai kutatásában élenjáró WESSLING Hungary Kft. munkatársai arról írnak, hogy 2017 végén a MaVíz közvetítésével négy magyarországi vízmû bízta meg a laboratóriumot mikromûanyag-vizsgálatokkal. Ezek alapján elmondható, hogy több mintában is megjelentek a mikromûanyagok, esetenként 2–17,4 részecske/m3 koncentráció közötti értékben. Több vízmû mintájából polietilén (PE) és politetrafluor-etilén (PTFE) volt kimutatható. Egy-egy mintában poliészter (PES) és fenoxy-mûgyanta részecskék is megjelentek. A PE-részecskék vélhetõen kemény mûanyag csõbõl származtak, míg a PTFE-szálak a tömítéshez használt zsinórból.

A szerzõk megállapítják, hogy a jövõben érdemes lenne egy részletesebb, teljes technológiai sorra kiterjedõ átfogó felmérést végrehajtani, hogy a nyitott kérdések tisztázódhassanak, illetve hogy a jelenlegi negatív eredmények újabb igazolást nyerjenek.

További érdekes anyagok a témában:

A könyezetvédelmi vizsgálatokról részletesen

A mikromûanyagokról

A növényvédõ szerekrõl

Fotók: Shutterstock