Egyre többet tudunk a hazai halakról

Hogyan lehet növelni a ponty eltarthatóságát a feldolgozástechnológia fejlesztésével? Található-e növényvédőszer a halastavakban? Kimutathatók-e a mikroműanyagok? Ezekre a közvéleményt is foglalkoztató aktuális kérdésekre egy hiánypótló és komplex hazai projekt kutatói adtak több, mint megnyugtató választ: a hazai édesvízi halak nem csak finomak, hanem biztonságosak is...

Az „Új kockázatkezelési modellrendszer fejlesztése a víz- és élelmiszer-biztonság növelése érdekében a haltermékvonalon” címet viselő, röviden csak HappyFish-nek nevezett projektben a független laboratóriumokat üzemeltető WESSLING Hungary Kft. vezetésével a Szent István Egyetem Akvakultúra- és Környezetbiztonsági Intézete, valamint Hűtő- és Állatitermék Tanszéke, illetve a The Fishmarket Kft. és az SKC Consulting Kft. működik együtt. Az eddigi kutatások során megvizsgálták és elemezték a vizeket, üledékeket, a stresszhatásokat, a halfeldolgozási technológiákat, új és költséghatékony vizsgálati eljárásokat dolgoztak ki, továbbá a jogi szabályozás megalapozásához határérték javaslatokat is tesznek.

Mit jelent mindez a gyakorlatban? Amint azt a hazai élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb seregszemléjén, a Hungalimentaria konferencián Bordós Gábor szakmai referens, a projektet vezető WESSLING Hungary Kft. munkatársa elmondta, több, mint 400 peszticid és 100 gyógyszermaradvány felmérése is megtörtént a halastavak vizében, üledékében és a halak húsában. Kiderült, hogy a hazai halastavakban a vizsgált több, mint ötszáz féle vegyületnek csak a töredéke volt nyomokban kimutatható. Bordós Gábor hozzátette, hogy a jövőben számítani kell arra, hogy a mikroműanyagok (környezetben jelen lévő 5 mm-nél kisebb műanyagdarabok) vizsgálatára is hangsúlyt fektet az Uniós szabályozás, ezért a projekt során erre a kihívásra is választ keresnek.



Ökotoxikológiai vizsgálatok segítségével képet kaphatunk a vizekben található, a halhús minőségét is befolyásoló anyagok komplex biológiai hatásairól is. A projektben részt vevő Szent István Egyetem kutatói Dr. Háhn Judit tudományos munkatárs vezetésével arra a megnyugtató megállapításra jutottak, hogy egyik víz- és üledékminta esetében sem volt detektálható sejttoxikus, vagy hormonrendszert megzavaró hatás.

A fogyasztók a friss halat keresik, ezért egyre nagyobb szerepet kap az eltarthatóság növelésének kérdése. A projekt során megvizsgálták a halak higiénés állapotát és a termék eltarthatóságát befolyásoló mikrobiológiai paramétereket, illetve átfogó mikrobiológia vizsgálati módszereket alkalmaztak a romlásjelenségek megértése érdekében. Dr. Kaszab Edit a Szent István Egyetem egyetemi adjunktusa beszámolt róla, hogy sikerült azonosítani a pontytermék romlásában szerepet játszó főbb mikroszervezeteket (Pseudomonas, Shewanella, Acinetobacter), ami lehetővé teszi a ponty teljes termékpályájának higiénés nyomon követését a halgazdaságtól a feldolgozási folyamaton át a hűtve tárolás végéig.


A friss halhús hosszabb eltarthatóságának érdekében EO (aktív/elektronizált) víz, hidrogén-peroxid, lizozim, tejsav kezeléseket és ezek kombinációit alkalmazták – mondta el Dr. Nyírő-Fekete Brigitta projekt menedzser (WESSLING Hungary Kft.). Az egyes kezelések hatékonyságát értékelték, ill. vizsgálták az elért hatás tartósságát is az idő függvényében.

Ahogyan arról Gasparikné Dr. Reichardt Judit (WESSLING Hungary Kft.) beszámolt, friss haltermékeket laboratóriumi körülmények között mesterségesen fertőzve vizsgálták a különböző kezelések mikrobaszámra gyakorolt hatását egyes kiemelt humán egészségügyi kockázatot jelentő, vagy romlást okozó mikroszervezetekre nézve. Az eredmények azt mutatták, hogy két szalmonella faj sejtszáma csökkenő tendenciát mutatott a kezelések hatására a tárolás alatt.

A hároméves HappyFish projekt során meghatározzák a minőségi halhús kritériumait, végkövetkeztetésként pedig fogyasztói modelleken alapuló határérték-javaslatokat is kidolgoznak, amelyek megalapozhatják a hazai haltermékek mainál részletesebb jogi szabályozását, ezzel fokozva a kiváló minőségű magyar hal piaci versenyképességét.

A pályázati főösszeg nettó 1 419 187 223 forint, ebből vissza nem térítendő támogatás nettó 1 095 243 937 forint. A Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írta ki, a vissza nem térítendő támogatást a Magyar Állam nyújtja. Ez a pénzügyi keret jelentősen hozzájárulhat az ágazat versenyképességének növekedéséhez

További információk a projekt hivatalos honlapján.