Hogyan magozzunk? Mi a helyzet a metanoltartalommal? Mi a jó pálinka titka? Hogyan írjuk helyesen? A Csodák Palotája 4 évszak tudománya elnevezésű tárlatának legizgalmasabb tablóit mutatja be újra. Az őszi szürethez kapcsolódóan pedig ezúttal
ismét fókuszba került a pálinka. A Laboratorium.hu összeállításából a
pálinkabarátok fontos információkat
szippanthatnak magukba...
A megújult óbudai CsodákPalotájában újra látogatható a 4 évszak tudománya (2.0), amelyen hét együttműködő partner
segítségével mutatják be a tavasz, a nyár, az ősz és a tél tudományát. A CSOPA
egyik tudományos partnere, a nemrég új Tudásközpontját felavató WESSLING Hungary Kft. a pálinkák
vizsgálatával kapcsolatban helyezett el sokakat érdeklő tablót a kiállításra.
A poént nem lelőve mindez remek apropót szolgáltat arra, hogy röviden
összefoglaljuk azokat a hasznos tudnivalókat, amelyeket itt, a
Laboratorium.hu-n az elmúlt években megjelentettünk a pálinkákkal kapcsolatban.

Kezdjük is mindjárt a
magozással!
Nem biztos,
hogy mindenki számára ismert: a csonthéjas gyümölcsökből készülő pálinkáknál az
elmaradt vagy rosszul történt magozás esetén a pálinkába a megengedettnél
nagyobb mértékű hidrogén-cianid kerülhet, ami egészségkárosító hatású. Arra is
oda kell figyelni, hogyan magozunk, mert egy rosszul beállított gép
szétroncsolhatja a magokat, ez pedig rosszabb, mintha nem csinálnánk semmit, a
cefrébe pedig ne adagoljunk élesztő-tápanyagként műtrágyát, mert abból a rákkeltő hatású
etil-karbamát jöhet létre.
Folytassuk a
metanoltartalommal!
Az egészségre is ártalmas lehet a pálinkák metanoltartalma, amelyet éppen
ezért érdemes megvizsgáltatni. Míg az etil-alkohol (vagyis a „jó”
alkohol) szervezetben történő lebomlása során acetaldehid keletkezik, amely ugyan
okozhat rosszullétet, fejfájást, addig a metanolt a szervezetünk formaldehiddé
alakítja, ez utóbbi pedig méreg, amely a megengedett egészségügyi érték felett
vakságot vagy akár halált is okozhat. A metilalkohol-tartalom csökkentése nem egyszerű feladat,
mivel az erjedés során keletkező nem kívánatos komponens a lepárlás során csak
kismértékben választható el az előpárlattal vagy az utópárlattal, ugyanis az
alacsonyabb forráspontja ellenére a metil-alkoholnak az etanolhoz képest közel
azonos az illékonysága a lepárlás során. Néhány tanács
azonban segíthet abban, hogy kevesebb metil-alkohol kerüljön a fogyasztásra
szánt pálinkába!

Mindezek után lássuk,
mi is a jóízű pálinka titka!
Egy friss
kutatás eredménye
alapján sokkal finomabb pálinkát tudunk főzni, ráadásul a metanoltartalom is
csökkenthető. Különböző gyümölcsfajok (alma, körte,
meggy, kajszibarack és szilva) jellemző illékony komponenseit (összességében
75-80 db vegyületet) vizsgáltak, és megállapították, hogy a lepárlás folyamán
az egyes komponensek tipikus lepárlási jelleggörbéknek megfelelően kerülnek át
a párlatba, vagyis jól csoportosíthatók annak alapján, hogy az elő-, közép- és
utópárlati szakaszban milyen mértékben dúsulnak. A kulcsszó: a
deflegmáció. Aki minderről
többet szeretne tudni, kattintson ide!
És ha már ezt is
tudjuk, lássuk, hogyan kell jó pálinkát készíteni!
Különösen, ha vilmoskörtéről van szó. A jó vilmoskörte pálinka
készítésének legfontosabb feltételei ugyanis a szüret megfelelő időpontja, az
utóérlelés körülményei, a hibátlan (kevés etil-acetátot eredményező) cefre, a
nem túl erőteljes deflegmáció a főzés közben, valamint a több, legalább két
részletben történő főzés, ahol az utópárlat-elválasztás környékén dúsuló
vezéraromák mennyisége úgy maximalizálható a középpárlatban, hogy a sok
vezéraromát tartalmazó, „szélesre” főzött, de utópárlatos jegyeket viselő főzés
hibái eltüntethetők lesznek a teljesen tiszta főzés középpárlatával.
Az
év „majdnem” legjobb vilmoskörte pálinkájának részletes elkészítését itt kísérheti
figyelemmel.

Amennyiben a pálinka tudományáért rajongó olvasó már mindezt tudja, nem
árt, hogyha némi figyelmet szentel a pálinka és a helyesírás viszonyának is. Az országban forgalomba került
párlatok címkéin a szóösszetételekben ugyanis a lehető legszélesebb variációs
skálán szerepel a pálinka szó. Mit írjunk a címkére, hogyha nem csak a
beltartalomnak, hanem a nyelvtan szabályainak is szeretnénk megfelelni, és
helyesen kívánjuk feltüntetni kedvenc termékünk elnevezését? Egy kattintás, és ez is kiderül…
Mint ahogy az is, hogyan lehet a pálinkának ujjlenyomata, és mire szolgál pontosan a pálinkavédjegy.
A Laboratorium.hu-n hamarosan folytatjuk a
pálinka vizsgálatával, tudományával kapcsolatos sorozatunkat, a következő
cikkünkből például megtudhatják, hogy az egyszeri (tornyos) és a kétszeri
(kisüsti) lepárlással készült pálinkák általában miért különböznek egymástól,
és ez a különbözőség szükségszerű-e.
Addig is látogassanak el az óbudai Csodák
Palotájába, ahol a
pálinkák mellett megismerhetik az ébredő erdőt, a vándorcirkuszok világát, a
nyári szupercellákat, a hópelyhek születését, valamint a meleg víz útját
az erőművektől a háztartásokig.
