Hogyan magozzunk? Mi a helyzet a metanoltartalommal? Mi a jó pálinka titka? Hogyan írjuk helyesen? A Csodák Palotája 4 évszak tudománya elnevezésû tárlatának legizgalmasabb tablóit mutatja be újra. Az õszi szürethez kapcsolódóan pedig ezúttal ismét fókuszba került a pálinka. A Laboratorium.hu összeállításából a pálinkabarátok fontos információkat szippanthatnak magukba...

A poént nem lelõve mindez remek apropót szolgáltat arra, hogy röviden összefoglaljuk azokat a hasznos tudnivalókat, amelyeket itt, a Laboratorium.hu-n az elmúlt években megjelentettünk a pálinkákkal kapcsolatban.

Kezdjük is mindjárt a magozással!

Nem biztos, hogy mindenki számára ismert: a csonthéjas gyümölcsökbõl készülõ pálinkáknál az elmaradt vagy rosszul történt magozás esetén a pálinkába a megengedettnél nagyobb mértékû hidrogén-cianid kerülhet, ami egészségkárosító hatású. Arra is oda kell figyelni, hogyan magozunk, mert egy rosszul beállított gép szétroncsolhatja a magokat, ez pedig rosszabb, mintha nem csinálnánk semmit, a cefrébe pedig ne adagoljunk élesztõ-tápanyagként mûtrágyát, mert abból a rákkeltõ hatású etil-karbamát jöhet létre.  

Folytassuk a metanoltartalommal!

Az egészségre is ártalmas lehet a pálinkák metanoltartalma, amelyet éppen ezért érdemes megvizsgáltatni. Míg az etil-alkohol (vagyis a „jó” alkohol) szervezetben történõ lebomlása során acetaldehid keletkezik, amely ugyan okozhat rosszullétet, fejfájást, addig a metanolt a szervezetünk formaldehiddé alakítja, ez utóbbi pedig méreg, amely a megengedett egészségügyi érték felett vakságot vagy akár halált is okozhat. A metilalkohol-tartalom csökkentése nem egyszerû feladat, mivel az erjedés során keletkezõ nem kívánatos komponens a lepárlás során csak kismértékben választható el az elõpárlattal vagy az utópárlattal, ugyanis az alacsonyabb forráspontja ellenére a metil-alkoholnak az etanolhoz képest közel azonos az illékonysága a lepárlás során. Néhány tanács azonban segíthet abban, hogy kevesebb metil-alkohol kerüljön a fogyasztásra szánt pálinkába!

Mindezek után lássuk, mi is a jóízû pálinka titka!

Egy friss kutatás eredménye alapján sokkal finomabb pálinkát tudunk fõzni, ráadásul a metanoltartalom is csökkenthetõ. Különbözõ gyümölcsfajok (alma, körte, meggy, kajszibarack és szilva) jellemzõ illékony komponenseit (összességében 75-80 db vegyületet) vizsgáltak, és megállapították, hogy a lepárlás folyamán az egyes komponensek tipikus lepárlási jelleggörbéknek megfelelõen kerülnek át a párlatba, vagyis jól csoportosíthatók annak alapján, hogy az elõ-, közép- és utópárlati szakaszban milyen mértékben dúsulnak. A kulcsszó: a deflegmáció. Aki minderrõl többet szeretne tudni, kattintson ide!

És ha már ezt is tudjuk, lássuk, hogyan kell jó pálinkát készíteni!

Különösen, ha vilmoskörtérõl van szó. A jó vilmoskörte pálinka készítésének legfontosabb feltételei ugyanis a szüret megfelelõ idõpontja, az utóérlelés körülményei, a hibátlan (kevés etil-acetátot eredményezõ) cefre, a nem túl erõteljes deflegmáció a fõzés közben, valamint a több, legalább két részletben történõ fõzés, ahol az utópárlat-elválasztás környékén dúsuló vezéraromák mennyisége úgy maximalizálható a középpárlatban, hogy a sok vezéraromát tartalmazó, „szélesre” fõzött, de utópárlatos jegyeket viselõ fõzés hibái eltüntethetõk lesznek a teljesen tiszta fõzés középpárlatával.

Az év „majdnem” legjobb vilmoskörte pálinkájának részletes elkészítését itt kísérheti figyelemmel.

Amennyiben a pálinka tudományáért rajongó olvasó már mindezt tudja, nem árt, hogyha némi figyelmet szentel a pálinka és a helyesírás viszonyának is. Az országban forgalomba került párlatok címkéin a szóösszetételekben ugyanis a lehetõ legszélesebb variációs skálán szerepel a pálinka szó. Mit írjunk a címkére, hogyha nem csak a beltartalomnak, hanem a nyelvtan szabályainak is szeretnénk megfelelni, és helyesen kívánjuk feltüntetni kedvenc termékünk elnevezését? Egy kattintás, és ez is kiderül…

Mint ahogy az is, hogyan lehet a pálinkának ujjlenyomata, és mire szolgál pontosan a pálinkavédjegy.

A Laboratorium.hu-n hamarosan folytatjuk a pálinka vizsgálatával, tudományával kapcsolatos sorozatunkat, a következõ cikkünkbõl például megtudhatják, hogy az egyszeri (tornyos) és a kétszeri (kisüsti) lepárlással készült pálinkák általában miért különböznek egymástól, és ez a különbözõség szükségszerû-e.

Addig is látogassanak el az óbudai Csodák Palotájába, ahol a pálinkák mellett megismerhetik az ébredõ erdõt, a vándorcirkuszok világát, a nyári szupercellákat, a hópelyhek születését, valamint a meleg víz útját az erõmûvektõl a háztartásokig.