Jövőre sokkal komolyabb kockázatbecslésre számíthatnak a
csomagolóanyag-gyártók és a nyomdaipari cégek, egyre fontosabb szerepük lesz az
ellenőrzést végző akkreditált szervezeteknek, laboratóriumoknak – így
summázható a Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület (PNYME) szakmai
szimpóziuma, amelyet november 22-én rendeztek az újpesti WESSLING
Tudásközpontban. A Laboratorium.hu összefoglalója...
Az Unióban ugyan egyelőre nincs
konkrét szabályozás az élelmiszerekkel érintkező anyagokkal kapcsolatban,
azonban 2018-ban már várható ennek megjelenése. Ez azt jelenti, hogy a
csomagolóanyag-gyártóknak és a nyomdáknak is sokkal szigorúbb, a hatóságok által
komolyan ellenőrzött kockázatbecslésre kell felkészülniük – mondta el a hazai
csomagoló- és nyomdaipar szereplőit, a legfontosabb szakmai szervezeteket
felvonultató Nyomtatott csomagolás elnevezésű tanácskozáson Dr. Madai Gyula, a PNYME ellenőrző bizottságának a tagja.
Figyelni kell többek között a
helyes gyártási gyakorlatra, a speciális- és összkioldódás, illetve a
kipárolgás vizsgálatára, a toxikológiai besorolásra, valamint a kitettségre
Madai Gyula: a nyomdáknak is szigorúbb kockázatbecslésre kell felkészülniük. Fotó: Laboratorium.hu
Dr. Szigeti Tamás János, az
esemény helyszínét biztosító WESSLING Hungary Kft. független laboratórium üzletfejlesztési
igazgatója ennek kapcsán elmondta, hogy ma már egyre több mindent kell mérni és
dokumentálni a csomagolóanyagokkal, nyomdatermékekkel kapcsolatban.
Kiemelte, hogy a
csomagolóanyagokra is igaz a mondás: oldhatatlan anyag nem létezik. A komponensek
a körülményektől függően különböző mértékben bizony beleoldódhatnak az
élelmiszerekbe. A tinták esetében elsősorban az oldószerekre, illetve a különböző
kőolajszármazékokra figyelnek a laboratóriumban, ahol alapos, akkreditált
vizsgálat alá vetik az oda érkező, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokat.
A látogatók megtekintették a WESSLING új Tudásközpontját, ahol csomagolóanyagok vizsgálatával is foglalkoznak. Fotó: Laboratorium.hu
A magyar csomagolóipar helyzetét
bemutatva Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ)
elnöke elmondta, hogy a fejlettségiszintet tekintve európai és
világviszonylatban is a középmezőnyben foglalunk helyet. Magyarországon ugyanis
a csomagolóanyag-felhasználás 102 kg/fő/év, ami ugyan jóval alacsonyabb például
a német szintnél (208), de duplája a sereghajtó Bulgária ugyanezen mutatójának
(46).
A csomagolás nem probléma, hanem
megoldás! - jelentette ki a CSAOSZ
elnöke. A csomagolási hulladék ugyanis besorolható az európai körforgásos
gazdaságba. Felhívta a figyelmet a technika hihetetlen sebességű fejlődésére,
és az új csomagolóipari trendekre. Ma már egyre inkább elvárás például az
egyedi megoldások kialakítása, az idősebb emberekre való odafigyelés.
Az egyszerű, letisztult formákat
helyezik előtérbe, elvárás, hogy a csomagolás jól látható, nyitható, adagolható
legyen, fontos a nyomon követés, valamint az online információhoz való
hozzáférés lehetősége (például az okostelefonnal is leolvasható QR-kóddal).
A közönség érdekes előadásokat
hallgathatott végig a hullámpapírok alkalmazásáról (Seenger Viktor, Dunapack),
az ipar 4.0 kihívásairól (Szabadics László – BOBST), a gyógyszeripar
csomagolóanyagainak közelgő változásairól (Kaldenecker János – En’Co Bt), valamint
a munkahelyi levegővizsgálatokról (Filep
Zoltán, WESSLING Hungary Kft.).
A tanácskozás résztvevői
megtekintették a WESSLING Hungary Kft. vadonatúj Tudásközpontját, ahol a 21.
század technológiáját alkalmazva Magyarország egyik legkitűnőbb
szakembergárdája végzi el az akkreditált vizsgálatokat a környezetvédelemtől az
élelmiszer- és az egészségbiztonságon át a csomagolóanyagok vizsgálatáig.
További cikkeink a csomagolóanyagok vizsgálatáról:
Csak csomagol? Elavult!
Ásványolaj a pizzásdobozban!
Az utolsó szó mindig a mikrobáké!