A Tisza után a Duna mellékfolyóiban is találtak mikroműanyagot: a Parányi
Plasztiktalány projekt során az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1
mikroműanyag részecskét mutatott ki egy független laboratórium - jelentették be egy környezetvédelmi konferencián június 28-án. A Laboratorium.hu tudósításából kiderül, hogy ősszel a
legnagyobb folyónkon, a Dunán is elvégzik a méréseket a kutatók...
Két újabb hazai folyóban találtak mikroműanyagot - hangzott el Budapesten a Mikroműanyagok a körforgásban elnevezésű konferencián. A június 29-i Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó tanácskozást a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) azzal a céllal szervezte meg, hogy felhívja a jogalkotó, valamint az állami, környezetvédelmi és vízipari szervezetek figyelmét a mikroműanyaggal kapcsolatos kutatások eredményeire.
Az eseményen bemutatkozó Parányi Plasztiktalány az első olyan projekt Magyarországon, amelynek célja, hogy megmérje a felszíni vizeink mikroműanyag-tartalmát. A független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló WESSLING Hungary Kft. a 2017-es tiszai vizsgálatokat követően az idén a Dunáról,
és annak vízgyűjtőjéről szolgáltat eredményeket.

A WESSLING szakemberei a Rábán és az Ipolyon vett mintákat elemezték, az eredményekről pedig június 28-án számoltak be a KSZGYSZ konferenciáján
Bordós Gábor, a laboratórium munkatársa a konferencián elmondta, hogy egy köbméter
Rába vízben 12,1 mikroműanyag található, ez akár napi 20,7 millió részecskét is
jelenthet. Kiemelte, hogy ezek elsősorban nem a Tisza vízgyűjtőjén is
detektált, széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós
alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok (pl. polyoximetilén).
Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag
kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter
vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki
területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A
folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még
így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta (mindkét folyó
átlagos vízhozama 20 m3/s körül alakul). Az Ipoly mikroplasztik
összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (pl. polipropilén) és kisebb
mennyiségben gyártott (például játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol,
ABS) műanyag is kimutatható volt.
A WESSLING az elmúlt években végezte el
az első magyarországi méréseket: a Tiszán a PET Kupa keretében Dombrádnál a 300 µm-nél
nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó
mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi
szakaszából 9,5-9,9 100 µm-nél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A
kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén,
polipropilén és polisztirol anyagból álltak.


A saját fejlesztési mintavételi módszerrel egyre kisebb mikroplasztikokat is képesek nyakon csípni a szakemberek. Már a 60 mikrométeres szűrőnél tartanak.
A mintavételi módszer folyamatos
fejlesztésének eredményeképpen a jelenleg alkalmazott rozsdamentes
szűrőházakban található szűrők már nem csak 300 vagy 100, hanem egészen 60
mikronos nagyságtól képesek befogni a mikroműanyagokat egyre nagyobb térfogatú
minta átszivattyúzása mellett (minderről a PPT projektnek otthont adó
mikromuanyag.hu honlap mikromérés menüpontjában
olvashatnak részletesebben).
A Parányi Plasztiktalány partnere
az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), a Rábán az Észak-Dunántúli, az Ipolyon
a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság kollégái segítettek a mintavételi
helyszínek kijelölésében, a csónakok biztosításában. A szivattyúzás közben a
csónakot kifeszített kötél mentén lassan keresztül vontatva lehetővé vált egy
keresztszelvény menti mintavétel. A WESSLING szakemberei mindkét mintavételi
helyen több, mint 2.000 liter mintát szűrtek át.

Mi az a mikroműanyag?
A környezetbe kerülő
elképesztő mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek
szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan
érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval
koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények
szervezetébe. A műanyaghulladékok aprózódásából keletkező, 5 mm-nél
kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek, kutatásuk
és szabályozásuk éppen ezért rendkívül sürgető feladat.

A Parányi Plasztiktalány projekt során felmérik a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-szintjét. A mikromuanyag.hu honlapon számolnak be az eredményekről.
A Parányi Plasztiktalány projekt célja, hogy felmérje a természetben, konkrétan a felszíni vizeinkben jelen lévő
mikroműanyagok mennyiségét. A projektet vezető laboratórium, a WESSLING Hungary
Kft. 25 éve végzi akkreditált környezetvédelmi vizsgálatait Magyarországon, a
mikroműanyagok kutatásában is úttörő szerepet tölt be.
Partnerei – az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), Magyar Víziközmű
Szövetség (MaVíz), PET Kupa, Csodák Palotája – segítségével pedig a PPT projekt
során a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-tartalmát térképezi fel, és az eredmények
ismeretében felhívják a figyelmet az új globális környezeti veszélyre.
A mikromuanyag.hu
honlapon hiánypótló tudástárat hoztak létre a témában (szószedettel,
háttéranyagokkal, szakcikkekkel, magyarázatokkal), az információkat a
Facebookon is közzéteszik.

Mikroműanyagok a mikroszkóp alatt. A precíz minta-előkészítés után így határozzák meg a laboratórium szakemberei az egységre jutó parányi plasztikok számát.
A KSZGYSZ által szervezett és a Nemzetközi Duna Naphoz kapcsolódó szakmai fórum célja a meglévő mikroműanyag kutatási eredmények ismertetése mellett az volt, hogy az egyes érintett
iparágak megoszthassák egymás között a tudást, és megoldási
lehetőségeket dolgozhassanak ki. Éppen ezért annyira fontos a szabványosítás megkezdése és a
döntéshozók, törvényalkotók bevonása már ebben a korai fázisban - foglalta
össze Bordós Gábor a rendezvény zárása során megrendezett műhelymunka eredményét.
A konferenciát délután a Külgazdasági és
Külügyminisztérium, Duna Régió Stratégia Miniszteri Biztosi Titkársága által
szervezett nemzetközi szakember találkozó követte, ezzel is erősítve a két
kezdeményezés eredményességét.
Látott már mikroszótárt? Ha nem, kattintson!
Hogyan mérik a mikroműanyagot? Itt kiderül!
A Parányi Plasztiktalány a mikromuanyag.hu honlapon gyűjtötte össze a legfontosabb tudnivalókat, és ugyanitt teszik közzé a mérési eredményeket is.
A Laboratorium.hu több alkalommal is felhívta a figyelmet a mikroműanyagok jelentette kockázatokra.
A tiszai mérések eredményei
A mikroműanyagok vizsgálatával kapcsolatban itt tájékozódhat