Hogyan vizsgálják a fertőtlenítő szereket?

A koronavírus terjedése kapcsán hiánycikk lett a fertőtlenítő szer, ezért számos kozmetikai cég kezdte meg vizes-alkoholos termékek készítését. Miből állnak ezek az oldatok, mi garantálja a hatékonyságukat, és hogyan vizsgálják azokat? A Laboratorium.hu egy független vizsgálólaboratórium szakértőjét kérdezte...

       A cikk röviden:

- A vizes-alkoholos termékeket bárhol forgalmazhatják Európában
- Ezek főleg etanolból, hidrogén-peroxidból és glicerinből állnak
- Forgalomba hozataluk laboratóriumi vizsgálathoz kötött:
- A vírusölő hatást nálunk hatósági labor mondhatja csak ki, az antimikrobiális hatást független laborok is igazolhatják
- A vizsgálatok során modellezik az antimikrobiális hatást - baktériumokon, élesztősejteken és penészgombákon - általában egy percig, húsz fokon.
- A laboratóriumban vizsgált fertőtlenítőszerek 90 %-a megfelelt.

Az élelmiszeriparban a leggyakrabban alkalmazott fertőtlenítő szerek a klór- és jódtartalmú készítmények, a kvaterner-ammónium vegyületek, a peroxiszármazékok és az amfolitszappanok. A klórtartalmú készítményekből klórgáz szabadul fel, ezáltal oxidatív úton fejtik ki hatásukat. Ennek előnye, hogy minden hőmérsékleti tartományban gyors és biztos a csíraölő hatás - mondta el a Laboratorium.hu-nak Vadasi Tamás, a fertőtlenítő szerek vizsgálatával is foglalkozó WESSLING Hungary Kft. független vizsgálólaboratórium Élelmiszerbiztonsági Üzletágának vezetője.

A baktériumölő, gombaölő és különösen vírusölő hatással rendelkező antiszeptikus oldatok (vizes-alkoholos termékek) az utóbbi időben hiánycikké váltak, nem véletlen, hogy a gyártók nagy mennyiségben kezdték el piacra dobni azokat.

Pontosan miből állnak, hogyan hatnak ezek a szerek?

Az oldatban található etanol (alkohol) játssza a főszerepet, mert fertőtlenítő és antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkezik. A vizes-alkoholos gélek vagy oldatok 60% és 70% (térfogatszázalék) illetve 520 és 630 mg/g koncentráció között tartalmaznak etanolt. Ennek mennyisége fordítottan arányos a javasolt behatási idővel - mondta el a laboratóiumi szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy a fertőtlenítő szerek másik gyakori hatóanyaga a hidrogén-peroxid. Ez a termékben esetlegesen jelen lévő baktériumspórák ellen hat, erős oxidálószer, mikrobapusztító hatással rendelkezik már alacsony koncentrációban is (10-30%), 3%-os vizes oldatát kifejezetten sebfertőtlenítésre használják, és ajánlják a gyógyszertárakban is (emellett az ökotisztítószerek gyakori hatóanyaga). A glicerin pedig nedvesítő szerként szerepel, védi a bőrt, amelyre a gélt vagy a vizes-alkoholos oldatot felhordjuk.


Vajon honnan tudjuk, hogy valóban hatékonyak ezek a szerek? Mi rá a garancia?

Az Európai Unió teljes területén lehet ilyen termékeket előállítani és forgalmazni, ám a vizes-alkoholos termékeket előállító társaságok csak abban az esetben hozhatják forgalomba terméküket, ha annak mikrobapusztító hatását laboratóriumi jegyzőkönyvvel is igazolni tudják.

A jogi szabályozás a biocidokkal kapcsolatban meglehetősen komplex, a lényeget a Magyarországon a 316/2013 kormányrendelet tartalmazza. A forgalomba hozatalhoz szükséges adatlapnak a kötelező dokumentumokon túl (a biocid termék gyártója, hatóanyaga, teljes összetétele, minőségmegőrzési idő, a csomagolóanyag jelölése, stb.) tartalmaznia kell az akkreditált laboratórium által elvégzett antimikrobiális hatást igazoló, Euronorm szabvány vagy azzal egyenértékű más módszer alapján elvégzett vizsgálatok jegyzőkönyvét.

A vírusölő hatás vizsgálatára Magyarországon csak hatósági labor kap feljogosítást, de természetesen a nagyobb, akkreditált laboratóriumokban is foglalkoznak fertőtlenítő szerek vizsgálatával. Míg nálunk, a WESSLING nemzetközi laboratóriumhálózatában a párizsi telephelyen az etanol koncentrációját mérik, addig Budapesten, az immár több, mint negyed évszázada működő WESSLING Tudásközpontban a kémiai fertőtlenítőszerek és antiszeptikumok baktériumölő és gombaölő hatását vizsgáljuk akkreditáltan az élelmiszeripar, általában az ipar, illetve természetesen a háztartások és az intézményekek számára – mondta el Vadasi Tamás.

Konkrétan hogyan zajlik a vizsgálat?

Kézfertőtlenítő szerek esetén a vizsgálandó termékminta meghatározott mennyiségét külön-külön hozzáadjuk a baktériumokból, élesztősejtekből és/vagy penészgomba spórákból készült tesztszuszpenzióhoz és valamilyen hatást befolyásoló anyagot (általában a szennyeződést modellező anyag, amivel a tiszta és szennyezett körülményeket modellezzük) tartalmazó oldathoz – magyarázza Vadasi Tamás.

A keveréket 20±1 °C-on tartjuk általában 1 perc ± 5mp-ig. A hatóidő letelte után a baktérium- és gombaölő hatást a megfelelő módszerrel leállítjuk. A fenti alkalmazott módszer neve a hígítás-semlegesítés módszere. Ezután meghatározzuk az adott mintában túlélő baktériumok, élesztősejtek és penészgomba spórák számát és a csökkenést cfu/ml értékbe átszámítjuk.

A teszt elvégzéséhez a vizsgálati szabványokban megadott Pseudomonas aeruginosa, Escherichia coli, Staphylococcus aureus és Enterococcus hirae törzseket, illetve Candida albicans vegetatív sejteket vagy Aspergillus brasiliensis spórákat használunk.

A szabványokban megadott (MSZ EN 1276:2010, visszavont szabvány, és MSZ EN 1650:2008:2013, visszavont szabvány) megfelelő a baktericid hatás baktériumok esetén 5 nagyságrendnyi (105), gombák esetén a 4 nagyságrendnyi (104) csökkenést kell a fertőtlenítőszernek biztosítania.

A laboratóriumban vizsgált általános fertőtlenítőszerek  90%-a megfelelt az előírásoknak, a kézfertőtlenítők esetében ez a szám valamivel alacsonyabb, jellemzően a penészgombákra (pl.: Aspergillus törzsekre) kifejtett hatásuk gyengébb.

Ahhoz, hogy az emberek maximális biztonsággal használhassák ezeket a szereket, azokat rendszeresen vizsgálni kell.

A laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatban itt tájékozódhat.

További érdekes cikkek a témában