Hogyan
növelhető a sör kedveltsége technológiai fejlesztéssel? Hogyan hat a
mák a csokoládéra? Érzékszervi vizsgálatoknál milyen mértékben
befolyásolja a látás az ízfelismerő képességet? Hogyan csökkenthető a
mézekbe kerülő növényvédő szer-maradékok mennyisége? Többek között
ezekre az izgalmas kérdésekre is választ ad a WESSLING Közhasznú
Nonprofit Kft. által szerkesztett és kiadott Élelmiszervizsgálati
Közlemények (ÉVIK) című szaklap legfrissebb, nyári száma...
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap a hazai
élelmiszer-biztonság egyik legfontosabb szakmai fóruma. A lapot immár
ötödik éve vállalatunk közhasznú kft-je szerkeszti és adja ki. Július
elején megjelent számunkban újabb, az élelmiszer-biztonság és az
élelmiszeripar szakértői, szereplői számára rendkívül lényeges
tudnivalókat tartalmazó cikkekkel jelentkeztünk.
Tölgyesi Ádám és munkatársai újabb dolgozatjukban különféle
antibakteriális készítmények maradékainak gyors és kényelmes
szűrővizsgálatai módszereiről értekeznek nagyhatékonyságú
folyadékkromatográfiás rendszer használatával. Az
élelmiszerlánc-biztonságot számottevően befolyásoló maradékanyagok
elemzésének fontosságát a dolgozathoz készített, szokatlanul nagyméretű
kulcsszó-gyűjtemény is érzékelteti.
Tovább a cikkre…
Tompos Barbara a Szent István Egyetem Érzékszervi laboratóriumában
zajló, esetenként korunk színvonalát maghaladó technológiájú
organoleptikus analitikai munkából mutat be egy területet: különböző
sörkészítmények penalty analízissel végzett vizsgálati eredményei
alapján azt vizsgálja, hogy a mérési eredményeket miként lehet a
sörkészítés technológiájában a termékek minőségének – jelesül azok
kedveltségi szintjének javítására használni.
Tovább a cikkre…
Ugyancsak az érzékszervi vizsgálatok témájában
készült Fekete-Frojimovics Zsófia és szerzőtársainak kézirata.
Kutatásaik során az élelmiszereket kóstoló képzett és laikus egyének
íz-felismerő képességét, azaz a kísérletbe vont személyek alapízekre
vonatkozó ízküszöbértékeit („LOD”) határozták meg úgy, hogy a kísérletek
során kiiktatták a szaglás és látás révén keletkező egyéb ingereket.
Megállapították, hogy bizonyos egyéneknél és alapízeknél a látás is
befolyásolhatja az ízfelismerő képességet.
Tovább a cikkre…
Ripka Géza és Rónai Anna dolgozatának témája rendhagyónak tűnik: a
szerzők a háziméhek biztonságát szolgáló, a vegyszeres növényvédelmet
szabályozó hatósági intézkedések eredményeit vizsgálták. A méh-biztonság
azonban nemcsak állatvédelmi, állategészségügyi összefüggéseket foglal
magában, hiszen a helyes agrokémiai gyakorlattal a méhek védelmén
keresztül a mézekbe kerülő növényvédő szer-maradékok mennyisége
csökkenthető, amely már élelmiszerlánc-biztonsági jelentőséggel bír.
Tovább a cikkre…
ay Katalin és munkatársai az édesipar területén reológiai
vizsgálatokat végeztek. Európa középső és keleti részén kedvelt
élelmiszer-alapanyag a mák. A mákszemeket őrlés nélkül, illetve őrölt
liszt, formájában adagolták különféle csokoládé-készítményekhez. A
munkacsoport a csokoládékhoz adagolt mák és a termékek reológiai
tulajdonságai között összefüggéseket állapított meg. Vizsgálataikat
fogyasztói érzékszervi vizsgálatokkal is kiegészítették.
Tovább a cikkre…
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények rendkívül fontos szerepet tölt be
az élelmiszer-tudományban, az egyetemek, hatóságok, laboratóriumok,
kutatóintézetek munkatársai számára igazi szakmai fórumot jelentett. A
több, mint 60 éves szaklapot 2014-ig kiadó Európai Minőségügyi Szervezet
(EOQ) Magyar Bizottsága azonban anyagi okokból nem tudta tovább
vállalni e patinás újság megjelentetését.
A WESSLING Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Dr. Zanathy
László úgy döntött, átveszi a lap kiadását, 2014-től a főszerkesztői
feladatokkal Dr. Szigeti Tamás Jánost bízta meg.
A célunk az volt, hogy minél szélesebb közönséghez juttassuk el a
folyóiratot: a hazai tudományos élet mellett többek között a
mezőgazdasági, élelmiszeripari és élelmiszer-forgalmazási szektor,
illetve a hatósági és magán laboratóriumok képviselőihez, és kiléptünk a
nemzetközi szakmai színtérre is!
A korábbi szerkesztőbizottságot tovább bővítettük elismert
szaktekintélyekkel, akik a fővárosi és a vidéki kutatóközpontokat,
egyetemeket még jobban képesek bekapcsolni a hazai és nemzetközi
élelmiszervizsgálat eme tudományos fórumába. A lapot komoly anyagi és
humán-erőforrás ráfordítással teljesen megújítottuk!
A szaklap azóta is a magyar élelmiszer-tudomány egyik legfontosabb
tudományos médiuma megmenekült, és jelenleg is az egyik jelentős,
folyamatosan erősödő fóruma a szakmának.
Kétnyelvű honlapunkon a cikkekhez digitális formában is hozzáférnek az érdeklődők, ugyanitt fizethetnek elő a nyomtatott lapra.
A dolgozatok cím, kulcsszó és szerzők alapján is kereshetők, és immár
az Élelmiszervizsgálati Közlemények teljes archívuma elérhető és
kereshető digitálisan is.
www.eviko.hu