|
A zöldségek között a zeller (85%), a fűszernövények (75%), a cikória (73%) és a saláta (66%) esetében találtak legtöbb esetben növényvédő szert, ám itt is a minták mindössze 3,5 %-nál lépte át a megengedett szintet a növényvédő szer, különösen a fűszernövények, a zeller, mángold és a fehérrépa esetében.
Megnyugtató tény, Magyarországon a korábbi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, a határérték feletti peszticidmennyiség pedig alig egy százalékban mérhető – mondta el a Laboratorium.hu-nak Suszter Gabriella, a növényvédőszer-vizsgálatokat is végző Wessling Hungary Kft. független laboratórium munkatársa.
A legveszélyesebbek azok a zöldségek-gyümölcsök, amelyek az Európai Unión kívülről (Tunézia, Marokkó, Törökország, trópusi és szubtrópusi országok) érkeznek. A nem idényszerűen kapható gyümölcsök esetében ugyanis bizonytalan azok származási helye, és nem tudjuk, hogy az adott országban milyen növényvédő szereket alkalmaztak. Különösen igaz ez a télen kapható import szőlőre, körtére, nem is beszélve az olyan egzotikus gyümölcsökről, mint a mangó vagy a papaya.
|
|
Az egyik legveszélyesebb gyomirtó: a glifozát
Egy amerikai bíróság március 19-én immár másodszorra mondta ki, hogy a glifozát tartalmú gyomirtó rákot okoz. A glifozátot már a hetvenes évek óta használják világszerte. Azóta korszerűbb anyagokat is kifejlesztett a vegyipar, ám a glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében - a mai napig rendkívül elterjedt növényvédő szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat.
Nem csökkentette a glifozáttal szembeni gyanakvást, hogy néhány évvel ezelőtt a gyomirtót már az európai – többek közt nagyvárosokban élő – emberek vizeletéből is kimutatták. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy a gyomirtószer olyannyira elterjedt, hogy egyfajta burokként borítja be a bolygót.
A glifozátot a HPLC-MS (nagynyomású folyadékkromatográfia-tömegspektrometria) technikát igénylő eljárással a modern laboratóriumok könnyedén azonosítják. A jól felkészült vizsgálólaboratóriumokban, így például a WESSLING Hungary Kft-nél is olyan átfogó vizsgálati csomagot alkalmaznak, amely képes közel 600 vegyületet egyidejűleg megvizsgálni.
A vizsgálatokra minden bizonnyal igen nagy szükség lesz a közeljövőben, ugyanis az idén lépett hatályba Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet módosítása, amelyben kibővítették az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáját: mostantól vizsgálni kell többek között a a glifozátot, valamint annak bomlástermékét, az AMPA-t is.
|