Növényvédő szerek az élelmiszerekben

A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek (peszticidek) nélkül a Föld lakosságának élelmezése ma elképzelhetetlen feladat lenne. A megengedett határérték felett azonban veszélyt jelenthetnek az egészségünkre...

A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek (peszticidek) nélkül a Föld lakosságának élelmezése ma elképzelhetetlen feladat lenne. A megengedett határérték felett azonban veszélyt jelenthetnek az egészségünkre.


Az Ésszel a kosárba! cikksorozat első részében az egyik legnagyobb hazai élelmiszer-vizsgáló laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. segítségével a növényvédő szereket vesszük górcső alá a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt.
ÉSSZEL A KOSÁRBA!

Mit mondanak a statisztikák?
Mi a helyzet külföldön és itthon?
Hogyan vizsgálják ezeket a vegyületeket?
Mire kell vigyázni a vásárláskor?
NÖVÉNYVÉDŐ SZEREK
AZ ÉLELMISZEREKBEN
RÖVIDEN



  • Növényvédő szerek nélkül nincs modern mezőgazdaság

  • Csak határérték felett jelentenek veszélyt az egészségre

  • Hatérérték alatt akkor lehetnek veszélyesek, ha a hatásuk összeadódik

  • Ezért fontos a rendszeres laboratóriumi vizsgálat

  • Magyarországon szerencsére alacsony a határérték feletti gyümölcsök és zöldségek aránya

  • Vigyázat az EU-n kívüli gyümölcsökkel és zöldségekkel!

  • Vásároljunk körültekintően, mindig mossuk meg a terméket!
 


Permetezés nélkül elszaporodnak a kártevők, virulnak a penészgombák, termelődhetnek a mikotoxinok. A megfelelő agrotechnológia gyakorlata mellett elfogadható szint alatt tudjuk tartani a kártevők tevékenységét, ugyanakkor az élelmiszereinkben kétségtelenül megjelennek a növényvédő szerek maradékai, amelyek a határérték felett különböző mértékben, de veszélyt jelenthetnek az egészségünkre.

Különösen káros, ha a gyümölcsön, zöldségen megtalálható különböző növényvédő szerek egy bizonyos szervre – például a májra – vannak rossz hatással. Külön-külön ugyan az előírt határérték alatt vannak, ám az úgynevezett koktélhatás következtében felerősödhet az ártalmasságuk.

A növényvédő szerek jelentős része a növények héján, felületén van, és onnan mosással, hámozással el is lehet távolítani nagy részüket. Bizonyos esetetben a növény húsában is megtalálhatók a peszticidek, éppen ezért rendkívül fontos a hatósági ellenőrzés és a rendszeres független laboratóriumi vizsgálat.

Milyen arányban találhatók peszticidek a növényekben, és mikor vannak határérték felett?

Az Európai Unió egyik legjelentősebb agrártermelő országában, Franciaországban a Génération futures (A jövő generációi) nevű szervezet megbízásából a versenypolitikai, fogyasztói ügyeket, illetve a csalást felügyelő főigazgatóság (GCCRF) végezte el a méréseket, amelyek során öt év alatt 19 féle gyümölcsöt és 33 féle zöldséget vettek górcső alá, összesen 11103 mintát vizsgáltak meg. A szőlőminták 89, a klementin, a mandarin és a cseresznye 88, a grapefruit 86, az eper, a nektarin és az őszibarack 83%-ánál találtak növényvédő szert, a sort pedig a szilva (35%), a kiwi (27)% és az avokádó (23%) zárta. Igaz ugyan, hogy a növényvédőszer-maradékok jelen voltak a gyümölcsökben, de a határértéket csak 2,7%-nál lépte át a peszticid szintje.

A zöldségek között a zeller (85%), a fűszernövények (75%), a cikória (73%) és a saláta (66%) esetében találtak legtöbb esetben növényvédő szert, ám itt is a minták mindössze 3,5 %-nál lépte át a megengedett szintet a növényvédő szer, különösen a fűszernövények, a zeller, mángold és a fehérrépa esetében.


Megnyugtató tény, Magyarországon a korábbi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a zöldségek, gyümölcsök mintegy fele egyáltalán nem tartalmaz kimutatható szermaradékot, a határérték feletti peszticidmennyiség pedig alig egy százalékban mérhető – mondta el a Laboratorium.hu-nak Suszter Gabriella, a növényvédőszer-vizsgálatokat is végző Wessling Hungary Kft. független laboratórium munkatársa.


A legveszélyesebbek azok a zöldségek-gyümölcsök, amelyek az Európai Unión kívülről (Tunézia, Marokkó, Törökország, trópusi és szubtrópusi országok) érkeznek. A nem idényszerűen kapható gyümölcsök esetében ugyanis bizonytalan azok származási helye, és nem tudjuk, hogy az adott országban milyen növényvédő szereket alkalmaztak. Különösen igaz ez a télen kapható import szőlőre, körtére, nem is beszélve az olyan egzotikus gyümölcsökről, mint a mangó vagy a papaya.


Az egyik legveszélyesebb gyomirtó: a glifozát

Egy amerikai bíróság március 19-én immár másodszorra mondta ki, hogy a glifozát tartalmú gyomirtó rákot okoz. A glifozátot már a hetvenes évek óta használják világszerte. Azóta korszerűbb anyagokat is kifejlesztett a vegyipar, ám a glifozát – különösen a genetikailag módosított növények esetében - a mai napig rendkívül elterjedt növényvédő szer, és sajnos az emberre sem veszélytelen: többek között a központi idegrendszer genetikai elváltozásait, a koponyát formáló sejtek pusztulását, az ízületek porcainak deformálódását, illetve születési rendellenességeket okozhat.

Nem csökkentette a glifozáttal szembeni gyanakvást, hogy néhány évvel ezelőtt a gyomirtót már az európai – többek közt nagyvárosokban élő – emberek vizeletéből is kimutatták. Mindebből akár arra is következtethetünk, hogy a gyomirtószer olyannyira elterjedt, hogy egyfajta burokként borítja be a bolygót.   

A glifozátot a HPLC-MS (nagynyomású folyadékkromatográfia-tömegspektrometria) technikát igénylő eljárással a modern laboratóriumok könnyedén azonosítják. A jól felkészült vizsgálólaboratóriumokban, így például a WESSLING Hungary Kft-nél is olyan átfogó vizsgálati csomagot alkalmaznak, amely képes közel 600 vegyületet egyidejűleg megvizsgálni.   

A vizsgálatokra minden bizonnyal igen nagy szükség lesz a közeljövőben, ugyanis az idén lépett hatályba Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet módosítása, amelyben kibővítették az ivóvízben vizsgálandó peszticidek listáját: mostantól vizsgálni kell többek között a a glifozátot, valamint annak bomlástermékét, az AMPA-t is.


Mit és hogyan mér a labor?

A feldolgozatlan, nyers gyümölcsök, zöldségek esetében körülbelül 1200 növényvédő szert alkalmaznak világszerte. Ezekből az EU-ban 800 használata engedélyezett, a nagy európai laborok – így a WESSLING Hungary Kft. is  - közel 600 félét mér – mondta el Suszter Gabriella.

A növényvédő szerek egy jelentős része úgynevezett multimódszerrel vizsgálható, amelynek lényege, hogy egy vizsgálattal nagyon sok komponenst ki lehet mutatni a keresett vegyületekből. Viszont a teljes körű, 600 peszticidet tartalmazó spektrum lefedéséhez speciális módszerekre is szükség van, amelyek során nem csak az alkalmazott növényvédő szert, hanem annak bomlástermékeit is meghatározzák.

Minél többféle hatóanyagot tudunk vizsgálni, annál nagyobb esély van kiszűrni a szakszerűtlenül alkalmazott növényvédő szer okozta kockázatot! – emelte ki Suszter Gabriella.

Mit tehet a vásárló?

  • A gyümölcsök, zöldségek  vásárlásakor legyünk tehát körültekintőek, ne vegyünk kétes eredetű termékeket (például az aluljárókban), csak megbízható és ellenőrzött forrásból vásároljunk!
  • Lehetőleg kerüljük az egyoldalú táplálkozást!
  • Vásároljunk hazait, étkezzünk változatosan, és fogyasztás előtt mindig mossuk meg alaposan a zöldséget, gyümölcsöt.
  • Ha ez az adott növény fajtája miatt nehezebb – például a szőlő esetében –, akkor áztassuk néhány percig fogyasztás előtt.
  • A citrusok héját csak bio-termékek esetében használjuk fel!


Az Ésszel a kosárba! kampány célja, hogy segítsen a fogyasztóknak, minél biztonságosabb termékeket vásárolni. A Laboratorium.hu tudományos weboldal cikksorozatában a WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértői számolnak be a több millió élelmiszerminta vizsgálata után szerzett tapasztalataikról.