A több mint ötven ENSZ-tagország képviselői, valamint az FM és a NÉBIH vezető szakemberei részvételével Budapesten lezajlott CCMAS elnevezésű tanácskozáson a világ élelmiszer-kereskedelme, illetve az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata szempontjából perdöntő vizsgálati módszerekről határoztak. A Magyar Munkacsoport elnöke a Laboratorium.hu-nak összegezte a konferencia eredményeit...

A május 8-12. között lezajlott eseményen a magyar szakpolitikát Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) elnöke, illetve Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, a Földművelődésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára képviselte, aki emlékeztette a résztvevőket a Codex közegészségügyben, az élelmiszerlánc-biztonságban és a tisztességes kereskedelemben betöltött szerepére, a szervezet független munkájának fontosságára.

„Azok a módszerek, ajánlások, amelyeket ezen a konferencián elfogadnak, meghatározó szerepet játszanak az ENSZ tagállamok élelmiszer-kereskedelmében” - mondta el a Laboratorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás János, a Magyarországon immár huszonöt éve élelmiszer-vizsgálatokkal is foglalkozó WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársa, a CCMAS Magyar Munkacsoportjának elnöke.

Miért fontos a CCMAS?

Az ENSZ tagállamai között zajló, élelmiszer-kereskedelemhez kötődő élelmiszer-vizsgálati munka olyan módszereken kell, hogy alapuljon, amelyeket az ügyletekben érdekelt valamennyi fél alkalmazni tud. A közösen elfogadott módszerekkel szemben ugyanakkor követelmény a megfelelő analitikai teljesítményjellemzők megléte. Rendkívül fontos például, hogy egy bizonyos élelmiszer-összetevőre, vagy nem kívánt szennyező, fertőző ágens vizsgálati eredményeire a különböző országok akkreditált laboratóriumainak vizsgálati eredményei a kölcsönösen elfogadott mérési bizonytalansági határok között hasonlóak legyenek – magyarázta Dr. Szigeti Tamás János, hozzátéve, hogy ehhez a munkához a Codex Alimentarius Bizottság egy folyamatosan felülvizsgált módszergyűjteményt – Codex szabványokat (standardokat) – tart fenn, amelyeket a fentebb említett ügyletek laboratóriumi vizsgálatainak lebonyolításához ajánlanak. A CCMAS konferenciákon ezeknek a mindenki számára díjtalanul hozzáférhető módszereknek a felülvizsgálata, osztályozása zajlik. (A Codex szabványlista itt érhető el).

Ezek a dokumentumok ugyan nem kötelező érvényűek, ám a regionális és nemzeti élelmiszer-szabályozás alapjául szolgálnak, és a kereskedelmi szerződések megkötésekor is perdöntőek a Codex Alimentarius ajánlásai – magyarázta Szigeti Tamás, aki immár nyolcadik éve fogja össze a rendezvény magyar résztvevőinek munkáját az adott években megtárgyalásra váró módszerek, vizsgálati elvekkel kapcsolatban.

A Codex Alimentarius és annak magyar vonatkozásai A Codex Alimentarius Főbizottságot és annak Mintavételi és Analitikai Szakbizottságát (Codex Committee on Methods of Analysis and Sampling - CCMAS) azért hozta létre az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy kidolgozza az élelmiszerek legfontosabb összetevőit, illetve idegenanyag-tartalmának maximálisan elfogadható szintjét szabályzó nemzetközi szabványokat, irányelveket és útmutatókat. Magyarország 1963 óta aktív résztvevője a munkának, és immár több évtizede rendezik meg Budapesten a rangos nemzetközi tanácskozást, amely a sorban a XXXVIII. volt. Magyarország számára külön megtiszteltetés, hogy a konferencia elnöki és elnök-helyettesi szerepkörét folyamatosan magyar szakemberek töltik be. Az elnökök között Prof. Dr. Biacs Péter, Prof. Dr. Molnár Pál, Prof. Dr. Ambrus Árpád öregbítette a hazai élelmiszervizsgáló szakma hírnevét. Az idei évtől Dr. Hibbey Marót vette át a konferencia vezetését. A magyar élelmiszerjogba fokozatosan beépítették a Codex dokumentumok előírásait. A Codex 1972-ben Magyarországra bízta az egyik szakbizottság, az Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottság titkárságát és a bizottság üléseinek a megrendezését. Ennek előkészítésében vesz részt immár nyolcadik éve – egyetlen független laboratóriumként  - a WESSLING Hungary Kft. – mondta el Szigeti Tamás, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a CCMAS konferencián nem szavazással, hanem konszenzusos alapon hozzák a döntéseket, ezért bír kifejezetten nagy jelentőséggel a konferencia eredményessége.

Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója, az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap főszerkesztője

Hogyan zajlik a munka, és mi történt Budapesten?

Az, hogy a budapesti tanácskozáson milyen laboratóriumi vizsgálati módszerekről döntenek, meghatározza az élelmiszerek összetételbeli és mikrobiológiai biztonságát, legyen szó a zsírokról, olajokról, gyorsfagyasztott zöldségekről és gyümölcsökről, fűszerekről, diétás ételekről vagy éppen az evésre alkalmas tengeri algákról – hogy csak néhányat említsünk a konferencián taglalt tételek közül.

A konferencia-sorozatot előkészítő munkában önkéntesen kialakított nemzetközi elektronikus munkacsoportok tesznek javaslatot a soron következő konferencián tárgyalásra javasolt módszerekről (szabványokról). Mivel a konferenciának minden ENSZ-tagállam a tagja, több mint 160 ország szakembereinek együttműködését kell megvalósítani a Codex Alimentarius Bizottság munkájában – tudtuk meg Dr. Szigeti Tamás Jánostól, aki a WESSLING laboratóriumban végzett munkája mellett az Élelmiszervizsgálati Közlemények című, 60 éves tudományos folyóirat főszerkesztője is egyben.

„Ez az egyik oka annak, hogy esetenként egy-egy vizsgálati módszer beemelése, törlése a Codex szabványok közé, vagy egy eljárás módosításáról szóló döntés több évet is igénybe vehet – folytatta Szigeti.

Zsírsavak és tengeri algák

Az élelmiszerek lipid-tartalmának zsírsav-szekvenciája vizsgálata során élelmiszer-biztonsági okokból megfelelő módszert kell alkalmazni például a cisz és transz módosulatú terítetlen zsírsavak elválasztására és mennyiségi meghatározására (ez különösen nehéz feladat az transz-elaidinsav és transz-vakcénsav esetében). Az EU tagállamaiban a transz-elaidinsavra van érvényes határérték, a transz-vakcénsav ugyanakkor az állati eredetű zsiradékokból származik, ezért mennyisége az élelmiszerekben jogszabály révén nem korlátozható. A két említett zsírsav analitikai módszereinek harmonizálása a CCMAS konferenciákon várhatóan a jövőben is folytatódni fog.

A laboratóriumi szakember egy másik példát is hozott: a tengeri biotoxinok műszeres analitikai vizsgálata során a rendkívül költséges LC/MS/MS-rendszereket használják. Ilyen berendezések azonban nem minden ország laboratóriumaiban tudnak beszerezni, működtetni. Az idei konferencián többen felvetették, hogy a tengeri biotoxinok vizsgálati módszerei között a jelenleg IV. kategóriás biológiai módszert a CCMAS konferencia emelje át a III. kategóriájú eljárások közé abból a célból, hogy a biológiai módszerrel végzett vizsgálat is döntő módszer lehessen valamely vitatott tengeri eredetű élelmiszer vizsgálata esetén.

A záródokumentum

Az idei konferencia záró dokumentumát a tanácskozáson folyamatosan jelen lévő jegyzőkönyvvezetők feljegyzései alapján a FAO Rómában működő központjában állították össze. A záródokumentumot a rendezvény utolsó napján, május 12-én vitatták meg: a résztvevők a teljes szöveg minden sorát átolvasták, és bekezdésenként szintén szavazás nélkül, konszenzussal fogadták el. A végleges záródokumentumot a Codex Alimentarius honlapján fogják közzétenni.

A Laboratorium.hu további élelmiszer-vizsgálati hírei közül itt böngészhet.

Az élelmiszer-vizsgálatokról konkrétan itt tájékozódhat.