A több mint ötven
ENSZ-tagország képviselői, valamint az FM és a NÉBIH vezető szakemberei
részvételével Budapesten lezajlott CCMAS elnevezésű tanácskozáson a világ élelmiszer-kereskedelme, illetve
az élelmiszerek laboratóriumi vizsgálata szempontjából perdöntő vizsgálati
módszerekről határoztak. A Magyar Munkacsoport elnöke a Laboratorium.hu-nak összegezte a konferencia eredményeit...
A május 8-12. között lezajlott eseményen a magyar
szakpolitikát Dr. Oravecz Márton, a Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
(NÉBIH) elnöke, illetve Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos, a Földművelődésügyi
Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára
képviselte, aki emlékeztette a résztvevőket a Codex közegészségügyben, az
élelmiszerlánc-biztonságban és a tisztességes kereskedelemben betöltött
szerepére, a szervezet független munkájának fontosságára.
„Azok a módszerek, ajánlások, amelyeket ezen a konferencián
elfogadnak, meghatározó szerepet játszanak az ENSZ tagállamok
élelmiszer-kereskedelmében” - mondta el a Laboratorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás
János, a Magyarországon immár huszonöt éve élelmiszer-vizsgálatokkal is
foglalkozó WESSLING Hungary Kft. független laboratórium munkatársa, a CCMAS
Magyar Munkacsoportjának elnöke.

Miért fontos a CCMAS?
Az ENSZ tagállamai között zajló, élelmiszer-kereskedelemhez
kötődő élelmiszer-vizsgálati munka olyan módszereken kell, hogy alapuljon,
amelyeket az ügyletekben érdekelt valamennyi fél alkalmazni tud. A közösen
elfogadott módszerekkel szemben ugyanakkor követelmény a megfelelő analitikai
teljesítményjellemzők megléte. Rendkívül fontos például, hogy egy bizonyos
élelmiszer-összetevőre, vagy nem kívánt szennyező, fertőző ágens vizsgálati
eredményeire a különböző országok akkreditált laboratóriumainak vizsgálati
eredményei a kölcsönösen elfogadott mérési bizonytalansági határok között
hasonlóak legyenek – magyarázta Dr. Szigeti Tamás János, hozzátéve, hogy ehhez
a munkához a Codex Alimentarius Bizottság egy folyamatosan felülvizsgált
módszergyűjteményt – Codex szabványokat (standardokat) – tart fenn, amelyeket a
fentebb említett ügyletek laboratóriumi vizsgálatainak lebonyolításához
ajánlanak. A CCMAS konferenciákon ezeknek a mindenki számára díjtalanul
hozzáférhető módszereknek a felülvizsgálata, osztályozása zajlik. (A Codex
szabványlista itt érhető el).
Ezek a dokumentumok ugyan nem kötelező érvényűek, ám a regionális
és nemzeti élelmiszer-szabályozás alapjául szolgálnak, és a kereskedelmi
szerződések megkötésekor is perdöntőek a Codex Alimentarius ajánlásai –
magyarázta Szigeti Tamás, aki immár nyolcadik éve fogja össze a rendezvény
magyar résztvevőinek munkáját az adott években megtárgyalásra váró módszerek,
vizsgálati elvekkel kapcsolatban.
A Codex Alimentarius és annak magyar vonatkozásai
A Codex Alimentarius Főbizottságot és annak Mintavételi és
Analitikai Szakbizottságát (Codex Committee on Methods of Analysis and Sampling
- CCMAS) azért hozta létre az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezete
(FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), hogy kidolgozza az élelmiszerek
legfontosabb összetevőit, illetve idegenanyag-tartalmának maximálisan
elfogadható szintjét szabályzó nemzetközi szabványokat, irányelveket és
útmutatókat.
Magyarország 1963 óta aktív résztvevője a munkának, és immár
több évtizede rendezik meg Budapesten a rangos nemzetközi tanácskozást, amely a
sorban a XXXVIII. volt. Magyarország számára külön megtiszteltetés, hogy a
konferencia elnöki és elnök-helyettesi szerepkörét folyamatosan magyar
szakemberek töltik be. Az elnökök között Prof. Dr. Biacs Péter, Prof. Dr.
Molnár Pál, Prof. Dr. Ambrus Árpád öregbítette a hazai élelmiszervizsgáló
szakma hírnevét. Az idei évtől Dr. Hibbey Marót vette át a konferencia
vezetését.
A magyar élelmiszerjogba fokozatosan beépítették a Codex
dokumentumok előírásait. A Codex 1972-ben Magyarországra bízta az egyik
szakbizottság, az Analitikai és Mintavételi Módszerek Szakbizottság titkárságát
és a bizottság üléseinek a megrendezését. Ennek előkészítésében vesz részt
immár nyolcadik éve – egyetlen független laboratóriumként - a WESSLING Hungary Kft. – mondta el Szigeti
Tamás, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a CCMAS konferencián nem
szavazással, hanem konszenzusos alapon hozzák a döntéseket, ezért bír
kifejezetten nagy jelentőséggel a konferencia eredményessége.
|
Szigeti Tamás János, a WESSLING Hungary Kft. üzletfejlesztési igazgatója, az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos lap főszerkesztője
|
Hogyan zajlik a munka, és mi történt Budapesten?
Az, hogy a budapesti tanácskozáson milyen laboratóriumi
vizsgálati módszerekről döntenek, meghatározza az élelmiszerek összetételbeli
és mikrobiológiai biztonságát, legyen szó a zsírokról, olajokról,
gyorsfagyasztott zöldségekről és gyümölcsökről, fűszerekről, diétás ételekről
vagy éppen az evésre alkalmas tengeri algákról – hogy csak néhányat említsünk a
konferencián taglalt tételek közül.
A konferencia-sorozatot előkészítő munkában önkéntesen
kialakított nemzetközi elektronikus munkacsoportok tesznek javaslatot a soron
következő konferencián tárgyalásra javasolt módszerekről (szabványokról). Mivel
a konferenciának minden ENSZ-tagállam a tagja, több mint 160 ország
szakembereinek együttműködését kell megvalósítani a Codex Alimentarius
Bizottság munkájában – tudtuk meg Dr. Szigeti Tamás Jánostól, aki a WESSLING
laboratóriumban végzett munkája mellett az Élelmiszervizsgálati Közlemények
című, 60 éves tudományos folyóirat főszerkesztője is egyben.
„Ez az egyik oka annak, hogy esetenként egy-egy vizsgálati
módszer beemelése, törlése a Codex szabványok közé, vagy egy eljárás
módosításáról szóló döntés több évet is igénybe vehet – folytatta Szigeti.

Zsírsavak és tengeri algák
Az élelmiszerek lipid-tartalmának zsírsav-szekvenciája
vizsgálata során élelmiszer-biztonsági okokból megfelelő módszert kell
alkalmazni például a cisz és transz módosulatú terítetlen zsírsavak
elválasztására és mennyiségi meghatározására (ez különösen nehéz feladat az
transz-elaidinsav és transz-vakcénsav esetében). Az EU tagállamaiban a
transz-elaidinsavra van érvényes határérték, a transz-vakcénsav ugyanakkor az
állati eredetű zsiradékokból származik, ezért mennyisége az élelmiszerekben
jogszabály révén nem korlátozható. A két említett zsírsav analitikai
módszereinek harmonizálása a CCMAS konferenciákon várhatóan a jövőben is
folytatódni fog.
A laboratóriumi szakember egy másik példát is hozott: a
tengeri biotoxinok műszeres analitikai vizsgálata során a rendkívül költséges
LC/MS/MS-rendszereket használják. Ilyen berendezések azonban nem minden ország
laboratóriumaiban tudnak beszerezni, működtetni. Az idei konferencián többen
felvetették, hogy a tengeri biotoxinok vizsgálati módszerei között a jelenleg
IV. kategóriás biológiai módszert a CCMAS konferencia emelje át a III.
kategóriájú eljárások közé abból a célból, hogy a biológiai módszerrel végzett
vizsgálat is döntő módszer lehessen valamely vitatott tengeri eredetű
élelmiszer vizsgálata esetén.
A záródokumentum
Az idei konferencia záró dokumentumát a tanácskozáson
folyamatosan jelen lévő jegyzőkönyvvezetők feljegyzései alapján a FAO Rómában
működő központjában állították össze. A záródokumentumot a rendezvény utolsó
napján, május 12-én vitatták meg: a résztvevők a teljes szöveg minden sorát
átolvasták, és bekezdésenként szintén szavazás nélkül, konszenzussal fogadták
el. A végleges záródokumentumot a Codex Alimentarius honlapján fogják közzétenni.
A Laboratorium.hu további élelmiszer-vizsgálati hírei közül itt böngészhet.
Az élelmiszer-vizsgálatokról konkrétan itt tájékozódhat.