Korona a levegőből: egy lépéssel a vírus előtt

Egy hazai vizsgálólaboratórium teljesen új szempontból közelít a pandémia elleni harchoz: az irodák, belterek levegőjéből, valamint a tárgyak felszínéről mutatja ki a kórokozó örökítőanyagának nyomait. A vizsgálat segíthet felmérni azokat a környezeti kockázatokat, amelyeket a potenciálisan fertőző személyek vagy felületek jelenthetnek, és segíthet azonosítani a nagy kockázatú, „gócponti” helyeket.  A módszert kidolgozó WESSLING Tudásközpont szakértője nyilatkozott a Laboratorium.hu-nak...

A koronavírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de képes hosszabb ideig (akár néhány óráig is) a levegőben megmaradni, emellett áttételesen, élettelen tárgyak felületein a vírusrészescskék akár napokig is megmaradhatnak úgy, hogy megőrzik fertőzőképességüket – mondta el Dr. Micsinai Adrienn mikrobiológus, a WESSLING Hungary Kft. laboratóriumvezetője.

Hogyan zajlik ez a teljesen újszerű megközelítés?

A laboratórium abban tud elsősorban segíteni, hogy megméri: a levegő tartalmaz-e vírusokat. Levegőmintavétel során több, mint 100 liter levegőt szívnak át egy külön erre a célra kialakított szűrőn. Akár néhány vírusrészecskét is ki tudnak mutatni 1 m3 levegőből, az örökítőanyagának jelenlétére real-time PCR berendezés segítségével következtetnek.
A real-time PCR során használt kimutatási eljárások a WHO és az CDC (Centers for Disease Control and Prevention) nemzetközileg elismert és elfogadott módszertana folynak. A PCR teszt a vírusok örökítőanyagának jelenlétét mutatja ki, és nem a fertőzőképességüket. Pozitív eredmény esetén azonban mindenképpen javasolt a meglévő óvintézkedések hatékonyságát ellenőrizni.

Elsősorban az olyan nagy kockázatú helyeket érdemes mintázni, ahol sok ember fordul meg maszk nélkül (például az ebédlő). Mivel a koronavírus terjedésének az útvonala a felületeket is tartalmazza, a levegővizsgálatot a felületi vizsgálat egészíti ki, erősíti meg, és segíthet ezen túl a fertőzési gócpontok felderítésében is. Számos helyről vehetnek mintát: például a liftgombról, vagy – az ebédlői példánál maradva – a büfépultról, az étkezőasztalról, az ajtók kilincseiről. A felületi mintavétel a mikrobiológiai higiénia módszertan alapján történik, majd ebből a tamponmintából indul ki a vírus örökítőanyagának vizsgálata.



Miért fontos a levegő és a felületek mérése?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztusi hivatalos tájékoztatójából kiderül, hogy a SARS-CoV-2 RNS-növekedése már néhány nappal a vírus emberekben detektált megjelenése előtt kimutatható a környezeti mintákból. A környezeti megfigyelés a WHO állásfoglalása szerint tehát felhasználható előrejelzésre, a klinikai megfigyelések kiegészítésére.

„Ennek a módszernek a legfontosabb hozadéka talán az, hogy megtudjuk: mekkora a kockázat abban a környezetben, amelyben mozgunk, dolgozunk, élünk, kiderül, van-e fertőző személy, mennyire megfelelő a takarítás hatékonysága” – mondta el Micsinai Adrienn.

„A SARS-CoV-2 vírus esetében a környezeti vizsgálatok abban segíthetnek, hogy még a fertőzés bekövetkezte, a járvány továbbterjedése előtt járhassunk egy lépéssel, és megfelelő intézkedések bevezetésével csökkentsük a fertőzés kockázatát. A járvány terjedésének megakadályozása, saját és embertársaink egészségének védelme közös felelősségünk" – tette hozzá a szakember.

A konkrét vizsgálatokkal kapcsolatban itt tájékozódhat