Már a szabadidő-sportolók is rendszeresen szedik az
étrend-kiegészítőket, amelyek 61 százaléka nem felelt meg az előírásoknak -
derült ki a NÉBIH és a kormányhivatalok kutatásaiból, amelyeket a szakemberek a
NÉBIH és a WESSLING Hungary Kft. által szervezett Hungalimentaria 2017 konferencián ismertettek. A Laboratorium.hu
összeállításából kiderül, hogy elsősorban mire kell figyelni a szerek
szedésekor, hogy ki felelős a doppingolásért, és hogy mi a helyzet
étrend-kiegészítők idős korban történő szedésekor...
Sportolók és szabadidő-sportolók
Magyarországon az étrend-kiegészítők negyed részét ma már a
sportolóknak szánt készítmények teszik ki, a szabadidő sportolóknak pedig közel 70%-a fogyaszt étrend-kiegészítőt –
ismertetett egy nemrég készült felmérést Kasza Gyula, a NemzetiÉlelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa. A leggyakrabban fogyasztott
étrend-kiegészítők közé a fehérjék, aminosavak, a kreatin és az ezeket
tartalmazó készítmények, valamint a vitaminok, illetve az ásványianyag-tartalmú
étrend-kiegészítők tartoznak, ezeket követték a sportitalok és az
energiaszeletek. A fogyasztást növelő tényezők: a válaszadók
extrovertáltságának szintje, a sportolás intenzitása, valamint a termékek
vélelmezett hatásába vetett bizalom.
A kutatás eredményei egyértelműen igazolják, hogy az
élsportolók mellett a szabadidősportolók is egyre nagyobb arányban fogyasztanak
étrend-kiegészítőket, sok esetben ismeretlen eredetű készítményeket is. Az
étrend-kiegészítők használatával felmerülő legfőbb problémák: nem indokolt a
szedésük, túladagolják azokat, fogyasztásuk a későbbiekben doppingszerek
használatához vezethet, szennyező anyagokat tartalmaznak.
Az újdonságokra fogékony emberek jobban elfogadják a
kockázatokat, így kerülnek az étrend-kiegészítőkhöz, és a véleményvezéreknek,
illetve a személyi edzőknek is nagy szerepük van.
Miért rossz az étrend-kiegészítők kétharmada?
Szilvássy Blanka a NÉBIH és a megyei kormányhivatalok által
az interneten, valamint kereskedelmi egységekben végzett, étrend-kiegészítők
hatósági ellenőrzésével kapcsolatos tapasztalatokat ismertette. Az
étrend-kiegészítők célellenőrzése 2016. március elején kezdődött, vizsgálataik
során a boltok polcain vásárolt áruk (92 db termék:testtömeg-csökkentők,
potencianövelők, vitaminok, halolajok, proteinek, stb.) 61%-a valamilyen
szempontból nem felelt meg az előírásoknak: ezek 39%-a minőségi-, illetve
összetételbeli-, 9%-a élelmiszer-biztonsági-, és 71%-a jelölési problémát
mutatott. Az internetes ellenőrzés során rendelt termékek 87%-ánál találtunk
nem-megfelelőséget. A legnagyobb aranyban itt is jelölési hiányosságok
jelentettek a problémát – beleértve az internetes honlapokon található
információkat, de szép számban jelentkeztek élelmiszer-minőségi- és biztonsági
hibák, illetve hat termek esetében élelmiszer-hamisítás miatt is szükséges volt
az eljárás megindítása.
Gyanút kelthetnek többek között a túl sokat ígérő üzenetek,
a nagyon drága ár különösen kis kiszerelésnél, az OÉTI szám hiánya. A
potencianövelők, fogyást segítőanyagok, mellfeszítő és hasonló nagyon nagy
mértékben nem feleltek meg az elvárásoknak: 87% jelölés hiba, 26% jelölési hiba
és biztonság, sokban gyógyszerhatóanyagokat találtak, ami tiltott, jellemzőek
voltak a fordítási hibák is. A számos hiba közül csak
egyet kiragadva: volt olyan C-vitamin, amely egyáltalán nem tartalmazott
aszkorbinsavat!
Miért vásároljuk a
szereket?
Schreiberné Molnár Erzsébet, az OGYÉI főosztályvezetője az
étrend-kiegészítők notifikációs tapasztalatait összegezve elmondta, hogy az
emberek döntő többsége az ásványi anyagok pótlására (86%) az egészség
megőrzésére (80%) szed étrend-kiegészítőket, a betegségek tüneteinek kezelésére
49, potencianövelésre pedig mindössze 1 % használja a szereket. Fontos szempont
volt még az immunerősítés (70%), a csontok, ízületek (44%), illetve a szív- és
érrendszer erősítése (24%), valamint a testsúlyszabályzás.
A legtöbben gyógyszertárakban szerzik be az
étrend-kiegészítőket, de sokan vásárolnak bioboltokban is, az emberek 6
százaléka interneten, 11 százaléka pedig MLM rendszerben jut hozzá.
A mellékhatások oka: a hatóanyag vagy kísérőanyag
toxicitása, a kölcsönhatás más gyógyszerrel vagy étrend-kiegészítővel, a
hamisítás, a szennyeződés és az allergén anyagok. A mellékhatások az
életkorral, az összetevők számával és az alkalmazás idejével arányban fokozódnak.
Évente 1000-2000 új étrend-kiegészítő jelenik meg a piacon,
azonban ezeknek szinte a fele nem felel meg az előírásoknak!
Miért pozitív, ami
negatív?
Horváthné Soós Erika, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa
Miért pozitív, ami negatív? című előadásában elmondta, hogy a doppingellenes
tevékenység szabályairól szóló 43/2011.(III. 23.) kormányrendelet 2.§
értelmében dopping a rendeletben meghatározott tiltólista szerinti hatóanyagot
tartalmazó teljesítményfokozó, vagy annak elfedését, illetve gyorsabb
kiürítését elősegítő szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá módszer.
A doppingolás pedig a rendeletben meghatározott - egy vagy több - doppingvétség
megvalósítása.
A tiltólista, amelyhez minden sportolónak tartania kell
magát, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény 1. melléklete
módosításának kihirdetéséről szóló mindenkori kormányrendeletben foglalt,
tiltott szereket és módszereket meghatározó jegyzék és annak az UNESCO és a
WADA (Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség) előírásaival összhangban
kiegészített és alkalmazandó, a HUNADO (Hungarian National Anti-doping
Organization) által aktualizált és a honlapján közzétett változata. Ezen a listán
három kategóriába sorolhatók a szerek: a minden időben tiltott szerek; a
versenyidőszakban tiltott szerek; a bizonyos sportágakban tiltott szerek; és a
hasonló kémiai s biológiai tulajdonságokkal rendelkező szerek.
Fontos kiemelni, hogy minden esetben a versenyző felelős a
szervezetében kimutatható bármilyen tiltott szerért, hacsak nem tudja
bizonyítani az eljárás során, hogy gondatlanságból került be a szervezetébe a
szer, valamilyen étrend-kiegészítő használata során.
Doppingellenőrzést először 1910-ben végeztek, méghozzá
versenylovak nyálából, hiszen bizonyos sportokban az állatokat is ellenőrzés
alá veszik. Mivel sajnálatos módon sok
haláleset történt az 1964-es tokiói olimpián, 1968-ban a mexikói olimpián már
végeztek doppingellenőrzéseket. Napjainkban megemlítendő, hogy 2012-ben a
londoni olimpián volt először szponzorált anti-dopping laboratórium, ahol
összesen 5132 mintát vizsgáltak meg, kb. 400 mintát naponta. Ez azt jelentette,
hogy minden második sportolót ellenőrzés alá vetették, ám mivel az idő és a
technika is nagyon szűkös volt, 340 hatóanyagból, 240-et voltak képesek
kimutatni, ekkor két sportolónál voltak pozitívak az eredmények.
A WADA 2002-óta közzétett statisztikái alapján, a vizsgált
minták körülbelül 2%-a ad pozitív vizsgálati eredményt. A 2008-as pekingi
Olimpiai Játékok során elemzett minták 0,08%-a míg a londoni Olimpiai Játékok
előtt és alatt levett minták 0,16%-a adott pozitív vizsgálati eredményt. A két
versenyen levett, és már elemzett mintákat 10 évre megfelelő körülmények között
elraktározták, hogy az analitikai módszerek fejlődésével a mintákat
újraelemezhessék. 2016-ban elkezdték a minták újra vizsgálatát. 2017 elejéig
1243 mintából 98 pozitív eredmény született. Ez az újra vizsgát minták 7,9%-a.
A pozitív vizsgálati eredmények az új metabolitok felfedezésének és az egyre
érzékenyebb mérésé módszerek alkalmazásának köszönhető.
Étrend-kiegészítők idős korban
Idős korban a vitaminszükséglet nem tér el lényegesen a
felnőtt emberekétől, számolni kell azonban azzal, hogy a szervezet
vitaminraktárai telítődhetnek, ami csökkentheti, a megváltozott élettani
folyamatok (pl. kevesebb táplálék elfogyasztása) viszont növelhetik a
vitaminszükségletet – mondta el Csapó János (Debreceni Egyetem). A napi vitaminszükséglet függ a kortól,
egészségügyi állapottól és a végzett munka jellegétől. A vitaminok segíthetnek
megelőzni a szív-és érrendszeri betegségeket, csökkenthetik a rák
kialakulásának esélyeit, javíthatnak a memórián, míg hiányuk hajhulláshoz,
csontritkuláshoz, bőrgyulladáshoz, akár emésztőrendszeri megbetegedésekhez is
vezethet.
Az étrend-kiegészítők vizsgálatával kapcsolatban itt tudakozódhat.
A Hungalimentaria konferencia további eredményeiről itt talál összefoglalót.